DLNA hogy mindent összeköthessünk

A DLNA célja és munkamódszere

Az álom, hogy az otthoni személyi számítógépeket, szórakoztatóelektronikai berendezéseket és mobil készülékeket egy hálózatba köthessük, s azon zenét, képet és videót továbbíthassunk, nemsokára valóra válhat. Erre szövetkezett a DLNA


A szervezet, mely 2003. júniusában jött létre DHWG (Digital Home Working Group) néven, majd 2004. júniusában vette fel a jelenlegi Digital Living Network Alliance (DLNA) nevet, 17 alapító és további 186 (2005. januári adat) közreműködő tagcéget számlál.

members.jpg
A DLNA célja, hogy a különböző iparágak közötti konvergenciát támogatva létrehozzon egy nyílt, és bevált iparági szabványokra alapozott együttműködési platformot. Az első, otthoni hálózati eszközök együttműködésére vonatkozó iránymutatást (Home Networked Device Interoperatibility Guidelines v1.0) 2004. júniusában jelentették meg. Ennek alapján 2004. ősszén már megjelent néhány berendezés, és azokat összekapcsolva működés közben már meg is csodálhatták a Japánban rendezett CEATEC kiállítás látogatói és a szakma.

product-categories.jpg
A DLNA tervezési iránymutatásai (Design Guidelines) a személyi számítógépek (PC), szórakoztatóelektronikai (CE) készülékek és mobilkommunikációs eszközök (MC) otthoni hálózatban történő felhasználási esetei (Use Case) és használati forgatókönyvei (Usage Scenario) alapján készülnek. Az iránymutatások kétféle berendezésosztályt különböztetnek meg. Az egyik osztályba tartoznak a digitális tartalmakat rögzítő, tároló, illetve azok forrásaként szolgáló Digital Media Server (DMS) (szerver) berendezések, mint például egy adásvevő vagy set-top box (STB), egy digitális videó rekorder (DVR), egy PC vagy laptop számítógép, egy merevlemezes zene- vagy filmtároló, egy video- vagy képkamera, esetleg egy multimédiás mobiltelefon. A másik berendezésosztályba a digitális tartalmakat kiválasztó és azokat lejátszó Digital Media Player (DMP) (lejátszó) eszközök tartoznak, mint egy TV képernyő, egy sztereó berendezés vagy egy teljes házi-mozi rendszer (képmegjelenítővel és térhatású hangrendszerrel), egy PDA, egy multimédiás mobiltelefon, egy játékkonzol, esetleg egy un. digitális média adapter (DMA).

A berendezések közötti otthoni hálózaton zajló „kölcsönhatások” leírhatóak az alábbi használati kategóriák valamelyikében vagy akár többen is.

use_case-scenario_001.jpg
Lejátszó tartalmat hív le egy szerverről: A felhasználó egy média lejátszó berendezés kezelőfelületén megkeres és kiválaszt lejátszásra egy média szerver-en lévő tartalmat. Például, egy TV-hez csatlakoztatott DMA-val egy digitális videót hívunk le az asztali PC-ről, melyet meg szeretnénk nézni.

use_case-scenario_002.jpg
Szerver tartalmat küld egy kimeneti berendezésnek (lejátszónak): A felhasználó egy média szerver berendezés kezelőfelületén tartalmat választ ki és küld el lejátszásra egy média lejátszó-nak. Például egy laptopot arra használunk, hogy róla digitális fotókat küldünk a digitális TV-re.

use_case-scenario_003.jpg
Tartalom küldése szerverről kimeneti berendezésre távirányító használatával: A felhasználó egy vezérlő berendezést használva tartalmat keres és jelöl meg, valamint berendezést választ ki a lejátszáshoz. Például egy vezeték-nélküli PDA-val megkeressük és kijelöljük a tartalmat a DVR-en, ezután kiválasztjuk a kívánt digitális TV-t amin meg kívánjuk jeleníteni azt, végül kezdeményezzük a tartalom továbbítását a digitális TV-hez.

A fenti használati kategóriákba sorolható felhasználási eseteket tovább árnyalják a használati forgatókönyvek, és ezek alapján alkotta meg a DLNA az első Home Networked Device Interoperatibility Guidelines v1.0, (röviden Interoperatibility Guidelines v1.0) együttműködési iránymutatásokat.
Ebben tulajdonképpen összefoglalják és felsorolják azokat a szabványokat, amelyek alkalmazását specifikálták.

 

A DLNA első Interoperatibility Guidelines v1.0 (Együttműködési Iránymutatások v1.0) dokumentuma, egy olyan hálózati architektúrát specifikál, melynek „rétegei” egy vezetékes vagy vezeték nélküli Ethernet fizikai felületen alapulnak, és a berendezések IPv4 (Internet Protokol version 4) hálózati protokoll szerint kommunikálnak. Ez a széles körben elterjedt és költség-hatékony IP alap más hálózatokon futó alkalmazásokat is engedélyez, és lehetővé teszi a berendezések közvetlen Internetre csatlakozását is.

A hálózaton keresztül történő médiaátvitel a HTTP (Hypertex Transfer Protocol) használatával zajlik, vagyis ez a média csomagok áramoltatásának („streaming”), átvitelének szállítási alapkonfigurációja, amit minden otthoni digitális berendezésnek támogatnia kell, legyen az a média tartalom forrása vagy lejátszója.

A berendezések felismerését, vezérlését és menedzselését az UPnP (Universal Plug’n’Play) végzi, mely automatikusan konfigurálja a hálózati tulajdonságokat, felismeri a hálózaton lévő más berendezések képességeit és azok jelenlétét, valamint egységesen működik együtt más berendezésekkel. Az audio video műsortartalmak azonosításáról, menedzseléséről és az összes média-berendezésen keresztül történő továbbításáról, szétosztásáról gondoskodik az UPnP A/V architektúra, mely meghatározza az együttműködési modellt az UPnP A/V és a vezérlési pontban futó alkalmazások között.

A DLNA Interoperatibility Guidelines v1.0-ban alkalmazott szabványok és azok egymásra épülő rétegei
A DLNA Interoperatibility Guidelines v1.0-ban alkalmazott szabványok és azok egymásra épülő rétegei


A digitális otthoni hálózat berendezéseinek összekapcsolásán kívül meghatározták azt is, hogy milyen médiaformátumokat kell felismernie és kezelnie a berendezéseknek. A Interoperatibility Guidelines v1.0 által megkövetelt (mandantory) JPEG, LPCM, MPEG2 formátumok egy együttműködési alapkonfigurációt hoznak létre, amit opcionális formátumok egészítenek ki, melyek mindegyike továbbításra és interpretálásra kerül, de az opcionális formátumokban lévő tartalmakat át kell tudni kódolni a megkövetelt formátumba.

A DLNA Interoperatibility Guidelines v1.0-ban alkalmazott opcionális médiaformátumok
A DLNA Interoperatibility Guidelines v1.0-ban alkalmazott opcionális médiaformátumok


Az opcionális médiaformátumokra vonatkozóan 2005. januárjában jelentetett meg a DLNA egy kiegészítést, s így az együttműködési iránymutatás már számos a PC, CE és MC berendezésben elterjedt médiaformátumot támogat. Az opcionális médiaformátumot nem szükséges átkódolni, amennyiben mind a szerver mind a lejátszó berendezés támogatja azt. Ugyanakkor ezeknek a berendezéseknek is támogatniuk kell a megkövetelt formátumokat, hogy együttműködhessenek az opcionális formátumokat nem támogató berendezésekkel.

Az együttműködési iránymutatások fejlesztésének célja, hogy további bevált és jövendőbeli technológiák is alkalmazhatóak legyenek. Az 1.1-es verzió már tartalmazni fogja az okos távirányítók képességeit is, és a bővítés kitér majd az olyan mobilkommunikációs és intelligens kézi berendezésekre is, mint a mobiltelefonok és PDA-k.

DLNA_logo_150px.JPGA DLNA célja az is, hogy infrastruktúrát teremtsen a megfelelő berendezések közötti együttműködést igazoló teszteléshez, és megfelelőségi logot bocsásson ki a kereskedelmi termékekre a vevők tájékoztatása érdekében (lásd itt balra).

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..