JVC DLA-HX1 a három chipes törpeóriás

Menü

Azt hinnénk, hogy egy ilyen tudású vetítő menüje kétségbeejtően bonyolult. A valóság viszont nem ez. A JVC DLA-HX1 menüje egyszerű, jól áttekinthető és hamar kitanulható. A szokásos beállításokon felül egyedül a színhőmérséklet állítás az egyetlen plussz, amelyen belül a három alapszínt is külön-külön állíthatjuk.

A távirányítóról ugyanazt a jellemzést lehetne elmondani, mint a menüről. Egyetlen hátránya, hogy – mivel ez is az DLA-SX21-ből jött át – a gomboknak nincs háttér-világítása, pedig egy házi-mozi vetítőnél ez alapvető kényelmi szolgáltatás volna. Ha valaki „bevágja” a funkciókat, akkor biztosan lehet vakon is navigálni, de ezen nem kellett volna talán spórolni.

A technológia

Ássunk kicsit a dolgok mélyére, hiszen leggyakrabban LCD és DLP vetítőt szoktunk tesztelni, a LCOS technológiába sorolható D-ILA® pedig e kettő ötvözete. Az LCD problémája ugye elsősorban a pixelek közti nagy távolság. Ennek kiküszöbölésére találta ki a JVC néhány éve a D-ILA® (Digital Direct Drive Image Light Amplifier) technológiát. Itt az egyes pixelek vezérlő elektronikája a fényvisszaverő felületű pixelek alatt helyezkednek el, melyek így igen szorosan egymás mellett sorakoznak. Az adott pixel visszaverő felületéről a felette megfelelő módon polarizált folyadékkristály esetén a fény visszaverődik vagy nem. Az így létrehozott képen nincs „rács effektus”, a felület fényhasznosítása eléri a 93%-ot. A technológia előnyei különösen videojel esetén érvényesülnek.



A jellemzően igen nagy felbontás (1,1 MPixel 16:9 WXGA-PLUS 1400×788 pixel) mellé kimagasló színvisszaadást és árnyalatgazdagságot biztosító 10 bites gammakorrekció, továbbá a JVC D.I.S.T. (Digital Image Scaling Technology) progresszív képfrissítési és képskálázási jelfeldolgozó technológiája társul, melyek révén nagyfelbontású képek remegés és vibráló élek nélkül jelennek meg a vásznon.


Teszt

A JVC DLA-HX1 3 chipje miatt sokat várunk a színektől, hiszen itt színtárcsa nélkül, az izzó fényét 3 alapkomponensre bontva és azokat egyenként modulálva alakul ki a kép. Nem is csalódunk. A pixeltávolság minimális, a felbontás nagy, a színek eredetiek. Kiindulásnak nem is rossz.

Elő hát a tesztábrákkal. A színskála valóban döbbenetesen jó! Az átmenetek is varázslatosak, az emberi bőr színe teljesen valósághű. Minden tekintetben felülmúlja a várakozásokat. A kontraszt lehetne nagyobb is, az ígért 800:1 szemrevételezés alapján reálisnak mondható, de ilyen vetítőnél hiányérzete lesz tőle az embernek.



Ennél viszont nagyobb problémát is felfedeztünk. A pixelek sajnos nem voltak tökéletes „takarásban”, vagy szaknyelven hibás volt a konvergencia. Gondoljunk bele, hogy mennyire finom munka három, alig több mint 3,5 cm átlójú panel összehangolása úgy, hogy mindegyiken egy bizonyos képpont pontosan ugyannoda tükrözze a rávetülő fényt.

A mi általunk tesztelt vetítőn sajnos ez nem sikerült, vagy a szállítás folyamán kapott olyan ütést, hogy elmozdultak a panelek. A fekete fehér, nagy felbontású fotókon és tesztábrákon ezért az információ jellegéhez mérten vagy lilás, vagy zöldes árnyékok jelentek meg. Érdemes ellenőrizni, vagy a forgalmazó segítségét kérni ilyen esetben.

Film nézésénél ez nem zavart bennünket, csodáltuk a látványt, ami valóban lenyűgöző.

A várakozásoknak megfelelt a vetítő, érdekes volt olyan technológiát vizsgálni, amivel még nem volt dolgunk. Néhány apróságtól eltekintve bátran kijelenthetjük, hogy a jövő egyik sikeres technológiájával volt dolgunk. Reméljük a fejlődés és a gyártás folyamán tovább tud javulni, miközben az ára még lejjebb szorul.