Mi a csuda az az RGB, a komponens és az S-Video?

RGB képelőállítás; Összetett (kompozit) videojel.

A házi-mozi szakzsargonban a készülékek videó ki- és bemeneteinek számos fajtájával találkozhatunk. A köztük való eligazodáshoz szükség van egy kevés technikai ismeretre, de a lehető legjobb képminőség elérése érdekében megéri rászánni egy kis időt.

Kezdjük az elején: RGB

Akár hiszik, akár nem szemünk csupáncsak három színt lát – ezek a vörös (red), a zöld (green) és a kék (blue). Az általunk érzékelt spektrum minden más színe és árnyalata a szemünkből érkező vörös, zöld és kék idegi impulzusok keverékének agyi megjelenítése.

Tehát mivel szemünk csak a vöröset, zöldet és kéket látja, ezért egy videorendszernek is csak ezeket, vagyis az angol színelnevezések után a red, green, blue azaz RGB-t kell érzékelnie és újra előállítania. A lánc elején a kamera által érzékelt RGB információt a lehető legpontosabban kell továbbítani az azt megjelenítő TV készülékig vagy vetítőig.

A probléma: a sávszélesség

A kép RGB információjának tárolására vagy továbbítására szolgáló eszközök összességét tekintjük átviteli csatornának. Ez a csatorna akkor lenne ideális, ha nem korlátozná, és nem torzítaná a rajta keresztül továbbított információkat. Sajnos az ilyen „ideális csatorna” megfizethetetlenül drága lenne, ezért a valóságban használt csatornák elsősorban a rajtuk átvihető legmagasabb frekvenciát (azaz a sávszélességet) tekintve korlátozottak.

Az 1950-es évek elején a színes televíziós sugárzás számára oly csekély sávszélesség állt rendelkezésre, hogy az RGB információnak csak egy nagyon komprimált változata volt alkalmas az átvitelre. Ráadásul a jel kidolgozásánál arra is tekintettel kellett lenni, hogy a színekre vonatkozó információt tartalmazó videojelnek kompatibilisnek kell lennie a fekete-fehér TV készülékekkel is (a mérnököknek ez a szempont okozta a legnagyobb „fejfájást”).

Összetett (kompozit) videojel csatlakozó
A megszületett összetett vagy kompozit videojelben a luminancia (Y) azaz világosság vagy fekete-fehér információ valamint a színekre vonatkozó krominancia (C) információ egy jelben egyesül. Ezzel a jellel szinte mindenhol találkozhatunk. Modulált formában ezt veszik a TV antennák és ez jön a kábeltévék koaxiális kábeleiből. A videomagnók vagy DVD lejátszók sárga „VIDEO” RCA aljzatai mind összetett (kompozit) videojelet szolgáltatnak.

Az összetett videojelben az a jó, hogy egy vezetéken továbbítható, de ennek ára van, és ez az ár az, hogy az RGB információ összetett videojellé konvertálásakor képinformáció vész el, ráadásul a világosság vagy luminancia (Y) információ és a színekre vonatkozó krominancia (C) információ egy jelbe egyesítése után azokat már nem lehet tisztán szétválasztani. Így a képmegjelenítő eszköz – TV készülék vagy vetítő – az összetett videojel RGB információvá alakításakor (a világosság és színinformációt például nagyszelektivitású, néha digitálisan megvalósított un. fésűszűrővel próbálják meg minél jobban szétválasztani) nem képes az eredeti jelet teljes egészében visszaállítani. Ennek eredményeként a képernyőn megjelenő kép rosszabb minőségű, nem olyan éles és tiszta és színei kevésbé pontosak és gazdagok, mint amilyen az összetett videojellé alakítás elkerülésével lehetne.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.