HaziMozi

LCD vagy plazma TV ? (2007.)

Az LCD és plazma képernyő működése


Lassan két éve, hogy a cikk eredetije felkerült a portálra és még mindig a legolvasottabbak közé tartozik. Az aktuális piaci és technikai helyzetet tükröző felfrissített változattal továbbra is a választást segítő információkkal igyekszem szolgálni.

A képcsöves televíziók lassan teljesen eltűnnek a boltok polcairól, és helyüket átadják az LCD és plazma képernyőkből épített úgynevezett síkpaneles TV-knek. Sok vásárló teszi fel a kérdést: „LCD-t vagy plazmát?”.

A kérdés bizonyos képernyőméret alatt már nem is kérdés. 94 cm (37”) alatt, például a legnépszerűbb 82 centis (32”) képméretben ugyanis nem is kapni mást, mint LCD TV-ket, bár hírek szerint van olyan gyártó, mely ilyen plazma TV-kkel is meg kíván jelenni a piacon. A 127 cm (50”) és e feletti képméretet viszont egyelőre a plazma TV-k uralják, mert bár kaphatóak már LCD TV-k is ilyen nagyságú képpel, de azok ára még meglehetősen borsos.

A 94 – 119 centis (37 – 47”) képméret tartományban dúl tehát az igazi verseny a két technológia között. A nagyfelbontású képmegjelenítésre kész, vagyis HD-ready megjelölésű készülékek között a 94 centis (37”) LCD és plazma TV-k (utóbbit csak a Panasonic kínál) kb. 220.000 Ft-tól, a 102 centis (40”) LCD TV-k 250.000 Ft-tól, a 107 centis (42”) plazma TV-k 280.000 Ft-tól, a 117 – 119 centis (46 – 47”) LCD TV-k pedig már 370.000 Ft-tól kaphatóak. A 127 centis (50”) plazma TV-ket 550.000 Ft-tól, kínálják, míg a 132 centis (52”) LCD TV-k ára 700.000 Ft-nál kezdődik. Ezek az árak persze csak tájékozató jellegűek, az internetes kereskedelmi csatornákon keresztül akár még a fentieknél olcsóbban is megkaphatóak bizonyos modellek, és a piaci helyzetnek megfelelően igen gyorsan változhatnak – negyedévenként akár 10%-ot is csökkenhetnek.

Az ár mellett sokakat izgat, hogy a nem kevés pénzért mégis „melyiknek jobb a képe”? Nos erre két évvel ezelőtt még azt a választ adtam, hogy mindkettőn van mit javítani, ma már viszont megállapítható: a csúcskategóriás plazma és LCD TV-k képminősége egyaránt szinte tökéletes, alig van mit kifogásolni rajtuk. Ez azt jelenti, hogy a képminőség tekintetében nem az a döntő, hogy a képmegjelenítő panel plazma vagy LCD, hanem inkább az, hogy az adott panel illetve a TV készülék milyen más fejlett technológiai megoldásokat alkalmaz. De lássuk röviden, hogyan is működik a két képernyő.

A képet mindegyik technológia képelemek (un. pixelek) sokaságából állítja elő. Minden pixel három részpixelből (subpixel) áll, melyek a képelem vörös, zöld és kék alapszín-összetevőit állítják elő.

Plazma panel.JPG
A plazma panel működési elve hasonlatos a színes neoncsövekéhez. A panelt vörös, zöld és kék fényt kibocsátó foszforrétegekkel bevont apró gödrök (waffle) alkotják. Mindenegyes elektronikusan vezérelt gödröcske egy-egy részpixelnek felel meg. A gödrökbe zárt gázkeverék elektromos gerjesztés hatására plazmaállapotba kerül (innen ered a technológia elnevezése). A plazmaállapotú gáz UV fényt bocsát ki magából, mely a foszforréteget bombázva látható színes fényt állít elő. A plazma képernyő tehát saját fényt bocsát ki!


Az angol Liquid Crystal Display (LCD) azaz folyadékkristály képernyő panelje azonban nem bocsát ki saját fényt, csak a háttérvilágításként szolgáló, többnyire ma még hidegkatódos fénycsövek nagy felületen elosztott fényét modulálja, úgy mint egy árnyjáték figurái a lepedő mögötti fényt. A háttérvilágítás fénye két ellentétes irányú polarizátor szűrőn halad át, és beavatkozás nélkül ezek meggátolnák annak kijutását a képernyő néző felé eső felületére, vagyis a képernyő sötét maradna. Az üveglapok közé zárt és részpixelenként külön-külön elektródával vezérelt folyadékkristályok azonban megfelelően rendezve képesek megfordítani a fény polaritását. A néző felöli polarizátornak megfelelően polarizált fény a színszűrőn áthaladva így már láthatóvá válik.

Előnyök és hátrányok


Lassan két éve, hogy a cikk eredetije felkerült a portálra és még mindig a legolvasottabbak közé tartozik. Az aktuális piaci és technikai helyzetet tükröző felfrissített változattal továbbra is a választást segítő információkkal igyekszem szolgálni.

A plazmaképernyők általában széles látószögből is jól látható képet és már nappali megvilágításhoz is elegendő fényerőt produkálnak. Mivel a panel saját fénykibocsátása nagyon jól kontrollálható, ezért a feketék is úgymond „elég mélyek”, ami a kiváló kontrasztarány és a sötét árnyalatok részletgazdagságának feltétele. Plazma panelekkel a szabványokban előírtnál jóval szélesebb színtartomány is előállítható.

Bár a legtöbb plazma TV ma még nem teljes HD felbontású, de egyre több ilyen készülék kapható a piacon, s ezek már a lehető legtöbb képrészlet megjelenítését biztosítják. Ráadásul a kontúros mozgások részletei is többnyire hibátlanok, elmosódástól mentesek – mindez persze függ a készülékben alkalmazott képfeldolgozó technológia minőségétől is.

A plazma képernyők „beégése” már a múlté, bár bizonyos extrém esetekben még előfordulhat, hogy a világos statikus képrészletekre időlegesen „emlékszik” a képernyő, mert másként csökken az adott helyen a fényereje. A plazma készülékek teljesítményfelvételén is sokat javítottak már, de egy 127 centis (50”) képméretű modell teljesítményigénye még mindig elérheti 400-600 W-ot.

Az LCD képernyők fényereje kiváló, és széles látószög tartományból is jól látható a kép, bár oldalról nézve érzékelhetően csökken valamelyest a fekete mélysége. Amúgy ma már az LCD TV-k jelentős részében a háttérvilágítás fényerejét dinamikusan szabályozzák, mégpedig úgy, hogy a sötét tónusú képeknél csökkentik azt, így a feketék mélyebbé válnak. A háttérvilágítás határozza meg az LCD TV-k által előállított színtartományt is. A tipikus hidegkatódos fénycsövekkel a plazmaképernyőknél kisebb, de a TV szabványokban előírtaknak megfelelő színtartomány érhető el.

A LCD panelek nagy felbontása miatt remek az állóképek élessége részletezettsége, és van már megoldás a mozgások elmosódása ellen is. Az LCD képernyők legnagyobb hátránya ugyanis, hogy hiába egyre rövidebb a képelemek egyik világosságállapotból a másikba átváltási ideje (az un. „Response Time”), a gyorsan mozgó kontrasztos képrészletek még mindig „elmosódhatnak, elkenődhetnek”. Ez különösen egy gyors kameramozgás vagy kontrasztos futó felirat esetén látható igazán, és mozgalmas akciófilmek sportműsorok képén lehet zavaró. Ennek kiküszöbölésére alkalmazzák egyre több LCD TV-ben a megkétszerezett (100Hz-s) képfrissítés technikáját.

Pioneer KURO PDP-LX508D és Sony KDL-46X3500


A plazmapanelek legújabb generációja már szinte tökéletes kép előállítására képes. Az LCD TV-k technológiája pedig még további fejlődési lehetőségeket is tartogat. Ezek közé tartozik a vezérelt LED-es háttérvilágítás, mely még jobb színeket és kontrasztarányt ígér. A készülékek képfeldolgozó processzorai és egyéb elektronikái is fontos szerepet játszanak a képminőségben, ezért egy készülék kiválasztásánál érdemes erre is odafigyelni.

Vannak azonban az LCD és plazma TV-nek alternatívái is. A projektoros, vagyis hátulról vetítős TV-k (HVTV) igen kedvező áron kínálnak nagy képméretet. Akik pedig kontrollálni tudják szobájukat fényviszonyait, és igazán moziban szeretnék érezni magukat vetítőt és vetítővásznat vegyenek!

Azt tanácsoljuk azoknak, akik új TV-re vágynak, hogy a vásárlás előtt mindenképpen menjenek el egy megfelelő szaküzletbe és nézzék meg, hogy a vágyott LCD vagy plazma TV képe megfelel-e elvárásaiknak. Kérjék meg a szaküzlet munkatársait, hogy megnézhessenek egy számukra jól ismert filmrészletet, és a televíziós adás képét is. Ne hagyják magukat „elkápráztatni” az üzletekben előszeretettel használt bemutató videók valóban megkapó képeitől. Tudni kell, hogy pont azért ezeket a képsorokat mutatják a gyártók és eladók, mert ezek nem feltétlenül fedik fel a készülékek hiányosságait.

Kapcsolódó linkek:

Rekord LCD TV paneltermelés, gyengélkedő plazma eladás
LCD TV-k megkétszerezett képfrissítéssel

Exit mobile version