Piaci trendek
Közel két hónapja ért véget Seattle-ben a 2004-es SID (Society of Information Display) szimpózium és kiállítás. Az itt megjelent újdonságok és trendek alapvetően határozhatják meg a képmegjelenítő technológiák jövőjét.
A SID nem a nagyközönség, hanem az üzletágban utazó legkülönfélébb termék- és technológiaforgalmazók (vegyipari gyártóktól az alkatrész és szerelő-berendezés szállítókig) rendezvénye. Ennek ellenére – a beszámolók szerint – a show jórészt akadémikus jelleget öltött. Egyetemi és iparági kutatók mutatták be új ötleteiket és elgondolásaikat az alaptudományok szintjén, úgyhogy a legmegátalkodottabb technikai szakemberek is csak kapkodhatták a fejüket. Mindez azt mutatja, hogy még mindig van értelme új tudományos erőfeszítéseket tenni a csodálatos mozgó képek előállítása érdekében. Az éles versenyben persze a „titkos recepteket” még nem hozzák nyilvánosságra, de a tudósok mégis számos részlettel szolgálnak.
Szerepeltek olyan nemsokára megjelenő új termékek is a kiállításon, melyeket a mérnöki lelemény hívott életre. Ezek közé sorolható a kiállítás talán legnagyobb meglepetése a Sony nagykontrasztú vetítővászna, melynek felületén egy sor vékonyrétegben a környezeti fény interferenciás kioltás révén elnyelődik, de a megfelelő hullámhosszakra „hangolva” a vetítőkben működő UHP lámpák fényét a vászon felülete nem is akármilyen nyereséggel (3,0) visszaveri. A vásznon megjelenő kép sötétben és világos környezeti megvilágításban is kiváló, kontrasztos képet ad. Erre mondják, hogy „nem semmi”.
Piaci trendek
A DisplaySearch piacelemzése szerint a HDTV jövője oly világos, hogy már semmi sem árnyékolhatja be. A HDTV piacot a következő négy évben a síkképernyős készülékek uralják majd, a katódsugárcsöves technológia piaci részesedése 15%-ra esik vissza.
A síkképernyős panelek gyártási kapacitásának jelentős növekedése a vásárlók számára a HDTV készülékek árának csökkenéséhez vezet majd. Az elemzők azonban felhívják a figyelmet arra is, hogy az egyéb alkatrészek gyártási kapacitásának elégtelensége következtében az árak nem csökkennek arra a szintre, amit panelek bősége indokolttá tenne. Az Intel LCOS piacra történő küszöbönálló belépése (lásd alább) súlyosbíthatja a fenti hiányt.
Szerepeltek olyan nemsokára megjelenő új termékek is a kiállításon, melyeket a mérnöki lelemény hívott életre. Ezek közé sorolható a kiállítás talán legnagyobb meglepetése a Sony nagykontrasztú vetítővászna, melynek felületén egy sor vékonyrétegben a környezeti fény interferenciás kioltás révén elnyelődik, de a megfelelő hullámhosszakra „hangolva” a vetítőkben működő UHP lámpák fényét a vászon felülete nem is akármilyen nyereséggel (3,0) visszaveri. A vásznon megjelenő kép sötétben és világos környezeti megvilágításban is kiváló, kontrasztos képet ad. Erre mondják, hogy „nem semmi”.
Piaci trendek
A DisplaySearch piacelemzése szerint a HDTV jövője oly világos, hogy már semmi sem árnyékolhatja be. A HDTV piacot a következő négy évben a síkképernyős készülékek uralják majd, a katódsugárcsöves technológia piaci részesedése 15%-ra esik vissza.
A síkképernyős panelek gyártási kapacitásának jelentős növekedése a vásárlók számára a HDTV készülékek árának csökkenéséhez vezet majd. Az elemzők azonban felhívják a figyelmet arra is, hogy az egyéb alkatrészek gyártási kapacitásának elégtelensége következtében az árak nem csökkennek arra a szintre, amit panelek bősége indokolttá tenne. Az Intel LCOS piacra történő küszöbönálló belépése (lásd alább) súlyosbíthatja a fenti hiányt.
Fenyegető LCOS áradat
Közel két hónapja ért véget Seattle-ben a 2004-es SID (Society of Information Display) szimpózium és kiállítás. Az itt megjelent újdonságok és trendek alapvetően határozhatják meg a képmegjelenítő technológiák jövőjét.
Fenyegető LCOS áradat
Különös módon bár az Intel nem vett részt a SID-en, ennek ellenére nyílt titok, hogy a nagy múltú és főleg hatalmas kapacitásokkal rendelkező cég beszáll a LCOS képmoduláló áramkörök gyártásába és célja, hogy lényegesen csökkentse az erre a technológiára épülő nagyképernyős hátulról vetítős HDTV-khez szükséges összes elektronikai alkatrész költségét. Mindez oda vezethet, hogy rövid időn belül az 1 méteres képátlójú 720p sorfelbontású HDTV készülék ára kevéssel több, mint 1.000 USD (kb. 200.000 Ft) lehet.
Eközben persze a versenytárs DLP chipeket előállító Texas Instruments sem tétlenkedik és nemrégiben nyitott új gyártósort kapacitásai bővítésére. Iparági szakértők szerint a cég jelenleg az árversenyt tekintve jobb helyzetben van, mint az Intel, de a nem túl távoli jövőben ez egy nagy piaci összecsapás esetén megváltozhat.
A két nagy félvezetőgyártó versenye és ezzel összefüggésben a DLP és LCOS képmodulátorok gyártási kapacitásának bővítése nyilvánvalóan ezek árának zuhanását eredményezi majd. Ez kihatással lesz azon készülékek árára is melyekbe ezek a képmodulátorok beépülnek. Nyilvánvaló, hogy a vetítők ára – melyet jórészt ma még a képmodulátor ára határoz meg – még kedvezőbb lesz, különösen a most még borsos árú 3 chipes projektorok válnak megfizethetőbbé. Megfigyelők ugyanakkor megjegyzik, hogy például az alacsony árú hátulról vetítős TV-k gyors piaci megjelenését lassíthatja a projektorok lámpáinak és a merev vetítővásznak hiánya.
Sokakban merülhet fel a kérdés, hogy állják-e majd a kialakuló versenyt az olcsó LCOS és DLP TV-kkel az LCD képernyők gyártói vagy sorsuk megpecsételődik. Ezek esetében is igaz, hogy a gyártási kapacitás jelentős növekedésével a képernyők árának csökkennie kell, tehát még van reményük. Egyes optimista elemzők szerint az LCD képernyők gyártási kapacitása olyan szintre növekedhet, és áruk annyira csökkenhet, hogy 2006-ra egy 76 centis (32”) LCD TV ára 500 USD (kb. 100.000 Ft) lehet.
A LCOS technológia azonban nemcsak a nagy volumenben eladható, olcsó HDTV-kbe költözik be, hanem a magasabb minőségi kategóriát jelentő (1,5 millió Ft fölötti árú) készülékekbe is. 1080-soros kép megjelenítésére alkalmas prototípusokat mutatott be Philips és a más gyártóktól független Brillian. Az utóbbi a sajátfejlesztésű másodikgenerációs chipjeiből hármat is tartalmazó készülékeket mutatott be kizárólag a sajtó képviselőinek, akik ragyogónak találták a látott képminőséget. A kép a gyártó szerint megfelel a HDTV-zét igazán moziélménnyé emelő 2000:1 kontrasztarány követelményének, nagyon jó fekete szintekkel rendelkezik (A Brillian szerint másodikgenerációs LCOS chipjük nyolc különböző fekete szintet képes előállítani.), felületi fényessége 500 candela/négyzetméter.
Különös módon bár az Intel nem vett részt a SID-en, ennek ellenére nyílt titok, hogy a nagy múltú és főleg hatalmas kapacitásokkal rendelkező cég beszáll a LCOS képmoduláló áramkörök gyártásába és célja, hogy lényegesen csökkentse az erre a technológiára épülő nagyképernyős hátulról vetítős HDTV-khez szükséges összes elektronikai alkatrész költségét. Mindez oda vezethet, hogy rövid időn belül az 1 méteres képátlójú 720p sorfelbontású HDTV készülék ára kevéssel több, mint 1.000 USD (kb. 200.000 Ft) lehet.
Eközben persze a versenytárs DLP chipeket előállító Texas Instruments sem tétlenkedik és nemrégiben nyitott új gyártósort kapacitásai bővítésére. Iparági szakértők szerint a cég jelenleg az árversenyt tekintve jobb helyzetben van, mint az Intel, de a nem túl távoli jövőben ez egy nagy piaci összecsapás esetén megváltozhat.
A két nagy félvezetőgyártó versenye és ezzel összefüggésben a DLP és LCOS képmodulátorok gyártási kapacitásának bővítése nyilvánvalóan ezek árának zuhanását eredményezi majd. Ez kihatással lesz azon készülékek árára is melyekbe ezek a képmodulátorok beépülnek. Nyilvánvaló, hogy a vetítők ára – melyet jórészt ma még a képmodulátor ára határoz meg – még kedvezőbb lesz, különösen a most még borsos árú 3 chipes projektorok válnak megfizethetőbbé. Megfigyelők ugyanakkor megjegyzik, hogy például az alacsony árú hátulról vetítős TV-k gyors piaci megjelenését lassíthatja a projektorok lámpáinak és a merev vetítővásznak hiánya.
Sokakban merülhet fel a kérdés, hogy állják-e majd a kialakuló versenyt az olcsó LCOS és DLP TV-kkel az LCD képernyők gyártói vagy sorsuk megpecsételődik. Ezek esetében is igaz, hogy a gyártási kapacitás jelentős növekedésével a képernyők árának csökkennie kell, tehát még van reményük. Egyes optimista elemzők szerint az LCD képernyők gyártási kapacitása olyan szintre növekedhet, és áruk annyira csökkenhet, hogy 2006-ra egy 76 centis (32”) LCD TV ára 500 USD (kb. 100.000 Ft) lehet.
A LCOS technológia azonban nemcsak a nagy volumenben eladható, olcsó HDTV-kbe költözik be, hanem a magasabb minőségi kategóriát jelentő (1,5 millió Ft fölötti árú) készülékekbe is. 1080-soros kép megjelenítésére alkalmas prototípusokat mutatott be Philips és a más gyártóktól független Brillian. Az utóbbi a sajátfejlesztésű másodikgenerációs chipjeiből hármat is tartalmazó készülékeket mutatott be kizárólag a sajtó képviselőinek, akik ragyogónak találták a látott képminőséget. A kép a gyártó szerint megfelel a HDTV-zét igazán moziélménnyé emelő 2000:1 kontrasztarány követelményének, nagyon jó fekete szintekkel rendelkezik (A Brillian szerint másodikgenerációs LCOS chipjük nyolc különböző fekete szintet képes előállítani.), felületi fényessége 500 candela/négyzetméter.
Kié a nagyobb?
Közel két hónapja ért véget Seattle-ben a 2004-es SID (Society of Information Display) szimpózium és kiállítás. Az itt megjelent újdonságok és trendek alapvetően határozhatják meg a képmegjelenítő technológiák jövőjét.
Kié a nagyobb?
Mint tudjuk a TV – csakúgy, mint a házi-mozi meg az autó – a férfiak játékszere, akiknek „számít a méret”. A SID-en nem volt hiány a „A világ legnagyobb ….!” címre pályázó ilyen-olyan képernyőkből.
A Samsung bemutatta 203 cm (80”) képátlójú plazmaképernyőjét (PDP) és a legnagyobb jelenleg gyártható, 145 centis (57”) LCD kijelzőjét, melyeknek felbontása 1920×1080 képpont. Egy nagyfelbontású TV birtoklása kapcsán sokan még ma is leküzdhetetlen vágyat éreznek a plazmaképernyő iránt, de az árcédulák sokkjából magukhoz térve mind többen ismerik fel, hogy ugyanazt vagy akár nagyobb képméretet és a megközelítőleg azonos képminőséget más képmegjelenítő technológiákkal, sokkal olcsóbban megkaphatják. Egy 130 cm képátlójú PDP képernyő ma több mint kétszer annyiba kerül, mint egy hasonló hátulról vetítős DLP vagy LCOS TV. A mind nagyobb és nagyobb képméret előállítására képes képernyő panelek pedig elérnek egy pontig, ahol már sokkal több értelme van a képet projektorral vetítővásznon előállítani, és nemcsak költségmegfontolásból, de a tér jobb kihasználása miatt is, ez utóbbira szolgál jó példával az NEC fejlesztői munkájának eredménye a lencsementes, a képet egy sor görbe tükörrel a vászonra vetítő DLP projektor, melyet a vászontól 65 cm-re elhelyezve 254 cm átlójú kép vetíthető.
Az OLED technológia fejlődését és az alkalmazhatóságot jelzi, hogy a Samsung bemutatta 43 cm (17”) képátlójú UXGA (1600×1200 pixel) felbontású aktív-mátrix OLED (AMOLED) kijelző prototípusát, a Philips pedig 33 centis (13”) polimer AMOLED-jét, amit egy 256 fúvókás tintasugaras printerrel gyártottak. (Lásd ezzel kapcsolatos hírünket!)
Mint tudjuk a TV – csakúgy, mint a házi-mozi meg az autó – a férfiak játékszere, akiknek „számít a méret”. A SID-en nem volt hiány a „A világ legnagyobb ….!” címre pályázó ilyen-olyan képernyőkből.
A Samsung bemutatta 203 cm (80”) képátlójú plazmaképernyőjét (PDP) és a legnagyobb jelenleg gyártható, 145 centis (57”) LCD kijelzőjét, melyeknek felbontása 1920×1080 képpont. Egy nagyfelbontású TV birtoklása kapcsán sokan még ma is leküzdhetetlen vágyat éreznek a plazmaképernyő iránt, de az árcédulák sokkjából magukhoz térve mind többen ismerik fel, hogy ugyanazt vagy akár nagyobb képméretet és a megközelítőleg azonos képminőséget más képmegjelenítő technológiákkal, sokkal olcsóbban megkaphatják. Egy 130 cm képátlójú PDP képernyő ma több mint kétszer annyiba kerül, mint egy hasonló hátulról vetítős DLP vagy LCOS TV. A mind nagyobb és nagyobb képméret előállítására képes képernyő panelek pedig elérnek egy pontig, ahol már sokkal több értelme van a képet projektorral vetítővásznon előállítani, és nemcsak költségmegfontolásból, de a tér jobb kihasználása miatt is, ez utóbbira szolgál jó példával az NEC fejlesztői munkájának eredménye a lencsementes, a képet egy sor görbe tükörrel a vászonra vetítő DLP projektor, melyet a vászontól 65 cm-re elhelyezve 254 cm átlójú kép vetíthető.
Az OLED technológia fejlődését és az alkalmazhatóságot jelzi, hogy a Samsung bemutatta 43 cm (17”) képátlójú UXGA (1600×1200 pixel) felbontású aktív-mátrix OLED (AMOLED) kijelző prototípusát, a Philips pedig 33 centis (13”) polimer AMOLED-jét, amit egy 256 fúvókás tintasugaras printerrel gyártottak. (Lásd ezzel kapcsolatos hírünket!)