Kínai térnyerés a házimozi vetítés piacán

Egyre több innovatív és megfizethető házimozi projektort kínálnak kínai cégek, melyek megújítják a vetítés technológiáját és szabványait is.


A házimozi vetítők olyan meghatározó gyártói, mint az Acer, az Epson, a BenQ, a JVC, az LG Electronics, az Optoma, a Sony és a ViewSonic mellett a kínai projektorgyártókat sokáig csak lesajnált követőknek, összeszerelőknek, sőt, utánzóknak tekintették. Az sem keltette jóhírüket, hogy egy időben tömegével kínáltak kétes marketinggel szemképráztató, de manipulált vagy egyszerűen csak megtévesztő műszaki jellemzőkkel olcsó LED-es projektorokat. Ez azonban már a múlt. A 2020-as évek eleje óta a kínai gyártók a házimozi vetítés vezető innovációs szereplőivé váltak, kivált az ultrarövid távolságú (UST) és az úgynevezett „Lifestyle”, azaz életstílus projektorok nagy növekedési potenciállal rendelkező piaci szegmenseiben.

kínai-vetítés

A fordulatot olyan fontosabb kínai gyártók hozták el és határozzák meg mind a mai napig, mint a Dangbei, a Formovie, a Hisense, az XGIMI, a Xiaomi és újabban a Valerion, Ezek a márkák nem egyszerűen felzárkóztak technológiailag, de a dizájn, az innováció, a funkcionalitás és mindenekelőtt az ár-érték arány tekintetében sok esetben meg is előzik a hagyományos gyártókat. Kimondható, hogy igen versenyképesek napjaink kínai házimozi vetítői.

Kínai projektormárkák

A késztermékeken túl kínai cégek mindinkább a projektortechnológiai meghatározó szereplőivé válnak. A Sencsen városában működő Appotronics 2006. óta széles körben elismert úttörő kidolgozója és fejlesztője az Advanced Laser Phosphor Display (röviden ALPD) lézer-foszfor fényforrástechnológiának. A 2018-ban kifejlesztett három (RGB) lézert és fluoreszcens fényt integráló ALPD 4.0 technológiának köszönhető, hogy vetítéssel már elérhető a 98,5%-os Rec.2020 színtér, a moziszabványnak megfelelő 2.500:1 kontrasztarány, mindezt a korábbinál 30%-kal jobb fényhatásfokkal..

A vetítők optikai motorjaiban alkalmazott képmodulátorok piacát eddig döntően a japán Epson (3LCD) és az Amerikai Egyesült Államokbeli Texas Instruments (DLP) uralta. Mellettük saját vetítőikben használt LCoS paneleket gyárt a japán Sony (SXRD) és JVC (D-ILA). Az optikán keresztül vászonra vetített képet ezek a képmodulátorok állítják elő a projektor fényforrásának fényét manipulálva. Egy kínai cég viszont már elkészített egy képmodulátort, ami fényforrás is egyben. A SID Display Week 2025 kiállításon a Light Chip bemutatta a világ első 4K Micro LED vetítő chipjét kompakt optikai felülettel, ami 17,5 mm (0,69”) átlójú, 3.840×2.160 pixel felbontással, 4 mikron pixelmérettel. Egy prototípus projektor három ilyen a kép alapszíneit produkáló saját fényt kibocsátó Micro LED chippel állított elő képet ismeretlen fényárammal. A fényforrás és a képmodulátor egyesítésével tovább csökkenthető a vetítő mérete. Ugyanakkor több kínai cég is fejleszt LCoS  panelt, köztük olyan jelentős nevek is, mint a BOE Technology Group és a TCL Technology.

Nemcsak a projektorok előállítására korlátozódik azonban a kínai térnyerés. Most már a műsortelőállításban és terjesztésben használatos formátumok – mint amilyen a licencdíjas Dolby Vision illetve Dolby Atmos – és a vizuális megjelenítési szabványok leváltását is megcélozták.

Az Alliance for Open Media (AOMedia) mintájára 2022-ben számos kínai és tajvani cég, mint a BOE, a Huawei, a Hisense, a MediaTek, a Skyworth, a TCL, a Xiaomi és ugyancsak kínai streaming tartalomszolgáltatók megalapították az UWA (UHD World Association) szövetséget, mely egy HDR videoformátum és egy térhatású audiokódolás révén szuverén ipari ökoszisztémát igyekszik létrehozni a tartalomelőállítástól a képet megjelenítő és a hangot megszólaltató készülékekig.

Az offenzíva első és legfontosabb eredményei a kínai Audio Video Coding Standard (AVS) munkacsoport által kidolgozott újgenerációs AVS3 videokodek és a CUVA (China Ultra HD Video Industry Alliance) HDR Vivid videotechnológiai szabványa, mely utóbbi a Dolby Vision és a HDR10+ mintájára nagy dinamikatartományú videókat dinamikus metaadatokkal ellátva jelenetenkénti fényesség- és színleképzést biztosít a környezeti fényviszonyokhoz való alkalmazkodás lehetőségével akár 4.000 nit (cd/m2) csúcsfényesség kezelésével és még 3D képmegjelenítést is kínálva – mindezt licencdíjak nélkül. A HDR Vivid formátumot már használják a főbb kínai streaming platformok és számos kínai márka (Formovie, TCL, Hisense stb.) legújabb projektorai és TV-i natívan támogatják.

UWA-HDR-Vivid-AUDIO-Vivid

Július elejétől már hivatalos IEC digitális audiointerfész szabvány vonatkozik az IEC specifikációnak megfelelő Audio Vivid befoglalására és továbbítására. Az Audio Vivid  az első mesterséges intelligencia alapú 3D audiokodek mostantól hivatalos szabványos keretrendszerrel rendelkezik a HDMI és annak feltörekvő kínai konkurense a GPMI interfészeken keresztüli átvitelhez. Mint a Dolby Atmos az Audio Vivid formátum is objektumalapú intelligens dinamikus térbeli hangmegjelenítést biztosít, és természetesen ez is jogdíjak nélkül használható. A legújabb kínai projektorok és TV-k integrált hangrendszereit már úgy tervezik, hogy ez a technológia optimálisan működjön együtt az AVS3 videokodekkel és a HDR Vivid tartalmakkal. A kínaiak célja egyértelmű: függetlenedni a külföldi szabványoktól és megteremteni azok helyi gyártáshoz és forgalmazáshoz igazodó ugyanakkor globális és jogdíjmentes alternatíváját . Ha pedig a fenti formátumok egyre szélesebb körben jelennek meg a mindennapi termékekben, akkor azok Kína határain túl is elterjedhetnek.

A technológiai függetlenségre való törekvés egy másik példája a CVIA Lumen szabványa. Az Epson hosszú ideje küzd jogi eszközökkel a projektoraikat megtévesztő adatokkal hirdetők ellen, és talán most már elmúltak azok az idők, amikor az elismert ANSI és ISO Lumen fényáramértékek helyett a kínai gyártmányokhoz félrevezető marketinget szolgáló „LED lumen” és más kreatív értékeket specifikáltak. A Chinese Video Industry Association (CVIA) saját fényárammérési szabványa átlátható és inkább megfelel az újabb, leginkább LED- és lézerfényforrással rendelkező projektoroknak. A kínaiak célja egy olyan stabil, reprodukálható szabvány megalkotása volt, amely jobban tükrözi a valós tapasztalatokat és persze nem igazodik teljesen az amerikai vagy japán szabványok által történelmileg előírt kritériumokhoz. Az ANSI és ISO szabványokhoz hasonlóan a CVIA protokoll is egyszínű fehér tesztmintán több zónában végzett mérések átlagán alapul, de pontos előírásokat tartalmaz a színhőmérsékletre, a színkoordinátákra, az optikai homogenitásra és a lézer dinamikus teljesítményére vonatkozóan is .

A viszonylag elérhető áron kínált nagyobb képernyőjű TV-k megjelenésével sokan már a házimozi vetítés végét jósolták, valójában azonban éppen az ellenkezője történik. Az UST, a Lifestyle és a kompakt okos projektorok gyors terjedésének köszönhetően új aranykorát éli a piac, amit a változatosabb felhasználási lehetőségek és a nagy képfelületen megfizethető élvezetes képminőség hajt. Ennek a piaci trendnek az élvonalában pedig ott vannak a kínai házimozi projektorok gyártói is.

Kapcsolódó tartalmak kereséséhez az alábbi címkék használatát javasoljuk.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.