Hogy megszólaljon a Dolby Atmos hang

Van már tartalom Ultra HD Blu-ray lemezen és streaming szolgáltatáson, alkalmas hangprojektor vagy AV erősítő hangsugárzókkal. De mi kell még, hogy megszólaljon a Dolby Atmos hang?


A Dolby Atmos háromdimenziós térhangzás élményének otthoni megteremtéséhez nem elég, hogy megvan hozzá a papíron megfelelő hangprojektor illetve hangsugárzók és azokat meghajtó AV erősítő, valamint vannak hozzá már tartalmak is. Meg kell értsük, hogy hogyan is működik a Dolby Atmos hang a médiaforrásokkal és hangrendszerünk különféle komponenseivel.

Így működik a Dolby Atmos

A Dolby Atmos működéséről szóló korábbi cikk szól a hangformátum által a csatornák helyett kezelt úgynevezett hangobjektumokról, a speciális Dolby Atmos kompatibilis hangsugárzókról és a magassági hangösszetevőket is előállító hangrendszer különböző „referencia” hangsugárzó-konfigurációiról.

Amit a korábbi cikk talán nem hangsúlyoz eléggé, hogy a Dolby Atmos nem egy új „codec” (kódoló/dekódoló eljárás). A Dolby Atmos egy olyan hangformátum, ami a térbeli hangképet leginkább hangobjektumokból állítja össze, és az ezeket leíró úgynevezett metaadatokkal vezérli a vele kompatibilis hangrendszert, hogy annak hangsugárzói miként reprodukálják a hangobjektumokat.

Valószínűleg mindenki kipróbálta már, hogy egy sztereó hangrendszeren a balansz vagy panoráma szabályzó jobbra-balra tekergetésével miként lehet a hangtérben elhelyezni vagy mozgatni a megszólaló hangot. Nos, nagyjából ugyanez történik, mikor egy filmben például egy helikopter átrepül fölöttünk, mondjuk hátulról előre. Korábban a helikopter hangját a hangmérnök belekeverte a hátsó surround hangcsatornákba, majd a légi jármű közeledését és hátulról előre mozgását érzékeltetendő növekvő hangerővel az oldalsó surround csatornákba, az előre távolodó helikopterét pedig egyre halkulóan a front bal-jobb csatornákba, majd a center csatornába – mindezt a hang fokozatos átúsztatásával. A jelenetben megszólaló többi hangot – például a háttérben megszólaló fegyverropogást, az elől lévők kiáltozását – is ugyanígy az egyes hangcsatornákba keverve tartalmazza a film hangsávja.

A Dolby Atmos a helikoptert diszkrét hangobjektumként kezeli és a hozzá tartozó metaadatokban lévő információkat felhasználva egy Dolby Atmos kompatibilis AV erősítő vagy hangprojektor a helikopter hangját a többi hangtól elkülönítve és térbeli panorámaszabályzást végrehajtva függetlenül „mozgatja” egyik hangsugárzótól a másikba. Az eredmény, hogy a hangok nagyon meggyőzően helyezhetőek el a 3D hangtérben.

A Dolby Atmos tehát nemcsak hang, hanem hanghoz kapcsolódó információ is, ami vagy Dolby Digital Plus (E-AC-3 és nem AC-3) vagy Dolby TrueHD kódolású bitfolyamba épülhet be a meglévő térhatású surround hang kiterjesztéseként. A nem Dolby Atmos kompatibilis AV erősítők, hangprojektorok és hasonló hangfeldolgozó készülékek a két említett kódolt bitfolyamból szokványos 5.1 vagy 7.1 csatornás hangot dekódolnak. A Dolby Atmos hangformátum támogatását HDMI csatlakozásukon át jelzik a hangfeldolgozó készülékek a műsorforrás készülékek felé.

A tömörített Dolby Digital Plus egy alacsonyabb sávszélesség-igényű bitfolyam, amit a televíziós műsorszóráshoz, streaming szolgáltatásokhoz és például a mára szinte elfeledett BD-Live funkcióhoz optimalizáltak. Az eszközök többsége köztük a laptopok, táblagépek, okostelefonok, okos TV-k és streaming médialejátszók támogatják a Dolby Digital Plus-t. Valószínűleg a legtöbbekhez ebben a kódolásban 384 – 768 kilobit/sec közötti bitsebességgel jut el a Dolby Atmos hang.

A veszteségmentes Dolby TrueHD egy nagy sávszélesség-igényű, például 48 kHz-es mintavételezésű Dolby Atmos hanggal átlagosan 6.000, a csúcsokban 18.000 kilobit/sec bitsebességű bitfolyam, ami a legjobb minőségű térhangzást biztosítja. Jelenleg ez csak Blu-ray és Ultra HD Blu-ray lemezeken vagy azok rippelt változatain érhető el.

A megfelelő tartalom, hardver, alkalmazás és hangrendszer

A Dolby Atmos működéséhez a házimozi rendszer minden összetevőjének támogatnia kell azt. Ehhez nagyjából az alábbiak szükségesek:

  • Az akár fizikai hordozón tárolt, akár letöltött vagy streaming szolgáltatáson elért filmnek rendelkeznie kell Dolby TrueHD vagy Dolby Digital Plus kódolású Dolby Atmos hangformátummal.
  • A filmet lejátszó hardvernek képesnek kell lennie a Dolby Atmos dekódolására vagy változtatás nélküli továbbítására egy Dolby Atmos kompatibilis hangrendszerhez. Ez utóbbit értjük azon, hogy a hardver „átadja” a kódolt bitfolyamot.
  • Az Amazon Prime Video, az Apple TV app, a Netflix, a Plex és hasonló alkalmazásnak is képesnek kell lennie a Dolby Atmos adatok átadására a lejátszóeszköz számára.
  • Természetesen Dolby Atmos kompatibilisnek kell lennie a 3D térhangzást megszólaltató hangsugárzókat tartalmazó hangprojektornak vagy TV-nek, illetve az azokat meghajtó AV erősítőnek is.

Lejátszva egy Ultra HD Blu-ray filmet, és az azon lévő Dolby Atmos hangsáv Dolby TrueHD vagy Dolby Digital Plus kódolt bitfolyamát átadva a lejátszóhoz HDMI-n csatlakozó, megfelelő 3D térhangzást megszólaltató Dolby Atmos kompatibilis hangprojektornak vagy AV erősítőnek, nagyjából biztosak lehetünk benne, hogy teljes Dolby Atmos hangélményt kapunk. Van azonban számos eset, amikor nem juthatunk ugyanerre az eredményre, pedig látszólag Dolby Atmos kompatibilis a készülék vagy az alkalmazás, amit használunk, és a csatlakoztatás sem mindegy. Íme, néhány példa:

A 4. generációs Apple TV HD médialejátszó Netflix alkalmazásával lejátszhatunk Dolby Atmos hangsávú tartalmakat, de hiába mert maga a doboz nem támogatja a hangformátumot, s azt 5.1-es Dolby Digital Plus kódolással adja át a csatlakoztatott hangprojektornak vagy AV vevőerősítőnek. A Dolby Atmos hangot csak az Apple TV 4K támogatja a tvOS 12-es frissítés óta.

Az LG OLED TV-k beépített Plex kliens alkalmazásával lejátszva egy Dolby TrueHD kódolt Dolby Atmos hangsávú filmet ne számítsunk rá, hogy a TV HDMI eARC csatlakozóján kiadja annak bitfolyamát, mert a TV Plex kliense nincs a Dolby TrueHD kódolt Dolby Atmos kezelésére optimalizálva, így a készülék lekonvertálja a hangot Dolby Digital 5.1-re.

Az NVIDIA SHIELD TV streaming eszközcsaládon futó Plex (és megfelelő beállítással állítólag a Kodi is) támogatja a Dolby TrueHD és a Dolby Digital Plus kódolt Dolby Atmos hang bitfolyamának átadását. Az Apple TV 4K médiadobozon ugyanez a Plex alkalmazás már csak a Dolby Digital Plus kódolt Dolby Atmos hangot kezeli.

A fura Netflix követelményről

Némileg bosszantó helyzet a Netflix felhasználók számára, hogy a Dolby Atmos hanghoz a streaming szolgáltatást elérő alkalmazás jelenleg megköveteli, hogy az applikációt futtató lejátszóeszköz (a TV, a médiadoboz vagy médiaadapter) maga is képes legyenek a Dolby Atmos natív dekódolására. E nélkül a lejátszóeszköz nem képes egyszerűen átadni a kódolt Dolby Atmos bitfolyamot egy azzal kompatibilis hangprojektornak vagy AV erősítőnek.

Míg a korszerű okos TV-k némelyike (lásd például az LG OLED TV-k 2017-től, vagy a Sony Android TV-k 2018-tól, a Samsung QLED TV-k 2019-től) megfelel a fenti követelménynek, addig a streaming médiaeszközök közül csak az Apple TV 4K és az új NVIDIA SHIELD TV Pro és SHIELD TV. A 2019. előtti NVIDIA SHIELD és az Amazon Fire TV eszközök bár képesek átadni a Dolby Atmos bitfolyamot, de a Netflix alkalmazás csak 5.1 térhangzást engedélyez.

Érthetetlen, hogy a Netflix miért ragaszkodik a Dolby Atmos dekódoláshoz, mivel arra igazából csak a 3D térhangzást hangsugárzókkal megszólaltató hangprojektorokban, TV-kben vagy AV erősítőkben van szükség. Ráadásul a Netflix nem is könnyíti meg annak kiderítését, hogy mely eszközök alkalmasak a Dolby Atmos natív dekódolására, mivel nincs erről egy bárki számára elérhető listájuk.

Dolby Atmos csak HDMI csatlakozással

A Dolby Atmos hangélmény előállításához HDMI csatlakozás szükséges, hacsak a TV maga nem rendelkezik a 3D térhangzást megszólaltató saját hangsugárzókkal, hangprojektorral. Akár Blu-ray lemezről, streaming médialejátszóból, vagy a TV beépített alkalmazásából származik a Dolby Atmos hang, az csak HDMI-n juttatható el az azt megszólaltató hangprojektorhoz vagy AV erősítőhöz. Még a Dolby Digital Plus – nem is szólva a Dolby TrueHD – kódolt hangformátum bitsebességéhez sem elegendő az S/PDIF digitális optikai (TOSlink) vagy koaxiális csatlakozás adatátviteli kapacitása.

A Dolby Atmos hang egy tévékészülékből egy hangprojektorba vagy AV erősítőbe való átadásához a TV-nek HDMI ARC (audió retúrcsatorna) vagy HDMI eARC (továbbfejlesztett audió retúrcsatorna) csatlakozóval kell rendelkeznie. 2016. előtt a TV-k HDMI ARC csatlakozója csak a Dolby Digitál (és DTS) kódolt 5.1-es surround hangformátumok átadására volt alkalmas, de az újabb készülékek és az azokban működő alkalmazások már a Dolby Digital Plus kódolt akár Dolby Atmos hang bitfolyamát is átadják az azzal kompatibilis azt megszólaltató hangrendszernek. A HDMI ARC adatátviteli kapacitása azonban nem elegendő a Dolby TrueHD kódolt Dolby Atmos hanghoz, ahhoz a HDMI 2.1 szabvány részét képező HDMI eARC szükséges, mely akár 37 Megabit/sec adatátviteli sebességre képes.

Dolby Atmos magassági hangsugárzók nélkül

A házi Dolby Atmos hangrendszernek az ajánlás szerint minimum kettő, de inkább négy „magassági” csatorna hangsugárzóval kell rendelkeznie. Erre utal a Dolby Atmos „referencia” hangsugárzó-konfigurációkban (például 5.1.2 vagy 7.1.4) az utolsó szám. Ezek a magassági hangokat előállító hangsugárzók vagy ténylegesen a fej felett kerülnek elhelyezésre, vagy a hangnyalábot a mennyezetre irányítják, hogy az onnan visszaverődve jusson el a hallgatási pozícióba. Vannak ma már Dolby Atmos hangprojektorok és TV-s hangszórórendszerek (a gyakorlatban ezek is hangprojektorok), amelyek szintén képesek a magassági csatornák hangjának előállítására.

Létezik már az úgynevezett „virtualizált” Dolby Atmos, ami magassági hangsugárzók nélküli hagyományos 3.1, 5.1 vagy 7.1 házimozi hangsugárzó összeállításban igyekszik reprodukálni a Dolby Atmos hangélményt. Ilyenek az egyre több AV erősítőben megtalálható Dolby Atmos Height-Virtualization illetve DTS Virtual:X virtuális magassági és térhangzást előállító technológiák, de a hangprojektorok és AV erősítők gyártói maguk is kidolgozhatnak ilyen eljárásokat.

Hogy mennyire működhet jól az ilyen virtualizált effekt az függ a hallgatási körülményektől, a meglévő hangsugárzók elhelyezésétől illetve egy hangprojektorban való alkalmazása esetén a megvalósítás igényességétől. A Sennheiser AMBEO több értékelés szerint döbbenetes virtuális 3D térhangélményt reprodukál elég tetemes áron. Ez sem vetekedhet azonban egy magassági hangsugárzókkal rendelkező hangrendszerrel.

Honnan tudni, hogy Dolby Atmos hang szólal meg?

Mivel a Dolby Atmos hangrendszerek az összes bennük használt hangsugárzóra felkeverik a bemenetükön kapott surround hangjelet, ezért néha nem egyszerű rájönni, hogy valódi Dolby Atmos vagy csak felkevert 5.1-es vagy 7.1-es surround hangot kapunk-e. Dolby Atmos esetén hallanunk kell, ahogy a hangok a fejünk fölül is megszólalnak, valamint mintha mozognának a szoba egyik helyéről egy másikra. Tipikus fej fölüli hang az eső, mozgó hangobjektum pedig a gellert kapott lövedék illetve valamilyen térben mozgó jármű motorjának zúgása. Az utóbbiak nemcsak elölről-hátra vagy egyik oldalról a másikra mozognak, de néha úgy hangzanak, mintha felülről vagy valahonnan a képernyő fölül jönnének.

Megerősítést kaphatunk az AV erősítő vagy a hangprojektor előlapi információs kijelzőjéről is (már ha van ilyen, vagy esetleg a készülék megfelelő információs menüpontjának képernyőn megjelenő kijelzése alapján). Ezen meg kell jelenítenie, hogy éppen milyen formátumú audiojellel dolgozik a készülék, és ha az nem konkrétan „Atmos” vagy „Dolby Atmos”, akkor gyaníthatóan nem ilyen bitfolyamot kap.

Még valami

Ha minden összetevő adott a Dolby Atmos hang működéséhez, de mégsem jelenik meg az „Atmos” visszajelzés a hangrendszeren, vagy nem hallható érzékelhető különbség a megszólaltatott hangban, akkor egy dolgot még feltétlenül ellenőrizni kell, mégpedig a médialejátszó eszköz illetve a TV digitális audiokimenetének beállítását. A Dolby TrueHD vagy Dolby Digital Plus kódolású Dolby Atmos bitfolyam átadásához a HDMI audiokimenetet „bitsream” (bitfolyam, adatfolyam) vagy „auto” módba kell állítani. A PCM mód nem megfelelő, mert azzal a Dolby Atmos nem adható át.

A Dolby Atmos 3D hangélmény elérése igényel tehát némi gondosságot és kevéske technikai tudást, de megéri a fáradozást.

A Dolby Atmos mellett a DTS:X is objektumalapú 3D térhangzást biztosító hangformátum, ami az IMAX Enhanced programnak is része, és az ezt felhasználó hangélmény előállításához a fentiekben leírtakhoz hasonlóan kell eljárni.

Kapcsolódó tartalmak kereséséhez az alábbi címkék használatát javasoljuk.

4 hozzászólás “Hogy megszólaljon a Dolby Atmos hang” bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .