Videó sorfelbontás és progresszív képfrissítés

A nagyképernyő és a váltott-soros képfrissítés

A videó világának sokak számára rejtélyes számait (480i, 480p, 576i, 576p, 720p, 1080i, 1080p) és a „váltott-soros” illetve „progresszív” képfrissítés mibenlétét igyekszik elmagyarázni ez a cikk.
A nagyképernyő és a váltott-soros képfrissítés

Amikor évtizedekkel ezelőtt kidolgozták a televíziózás technikáját, minden szép és jó volt. Ennek oka, hogy a TV kicsi volt. A nem egészen 50 centis képátlójú készüléken megjelenő képet mindenki csodálatosnak látta, mert az elektronsugarak által felrajzolt sorok és a váltott-soros képfrissítés hibái túl kicsik, hogy ilyen kis képernyőn észlelhetők legyenek.

head.jpg
A képernyő méretének hatalmasra növekedésével viszont azonnal nyilvánvalóvá válnak a váltott-soros képfrissítés nem kívánt „mellékhatásai”, amikor a képen egy objektum éppen az első és a második félkép felrajzolása közötti időben mozdul el. (Ezt illusztrálják a mellékelt képkockák, melyek közül a felső és az alsó a két félkép képtartalmát mutatja, a középső a „fésűsödést” mutatja.)

Az elmozduló objektum egyik mozgásfázisát az első félkép, a következő mozgásfázist a második félkép rajzolja fel és az élesebb kontúrok mentén a megjelenő képen egyenes vonalak jelennek meg vagy ahogy a szakemberek mondják a kép „kirecéződik” vagy „fésűsödik”. Egy korszerűtlen 150 centis képátlójú vetítős TV-n vagy CRT projektorral vetített valóban nagyméretű képen a képsorok fésűsödése bizony bosszantó módon látható is.


Persze csak akkor, ha elég közelről szemléljük a képet, 9 méternél távolabbról nézve az említett 150 cm átlójú tökéletlen képet, az hibátlannak tűnhet. A házi-mozikban azonban a kellően nagyméretű kép érdekében, annak szélessége és az attól mért nézési távolság aránya nem haladja meg az 1:2-őt és ebből a távolságból nézve bizony elég nyilvánvalóak a váltott-soros képfrissítés „mellékhatásai”.

A helyzet az, hogy a 625 (525) soros váltott-soros képfrissítésű televíziós rendszert nem a nagyképernyős képmegjelenítéshez tervezték. S ami nagyszerűen működik egy 1,5 méterről nézett 50 centis TV-n, az egy igazán nagy képernyőn bizony igen lelombozóan hat.





A megoldás

A jobb nagyképernyős képmegjelenítés érdekében tehető legnagyobb lépés a váltott-soros képfrissítés kiküszöbölése. A váltott-soros képfrissítést elsősorban azért találták ki, hogy csökkenthessék a képinformáció átviteléhez szükséges sávszélességet, mivel a váltott-soros jellel csak a kép felét kell továbbítani egy időben. A helyzet azonban sokat változott. Megjelent például a DVD, melyről eddig soha nem látott sebességgel olvasható le és továbbítható a képek sorozata, és így nem kellet ragaszkodni a váltott-soros képfrissítési formátumhoz.




progressziv kepfrissites.gifHa a sorokat rendre egymás után 1, 2, 3-tól, 576-ig (480-ig) lehet úgymond felrajzolni, akkor megszűnik a mozgó élek recézettsége, mely a váltott-soros képfrissítés következménye. Ezt hívják progresszív képfrissítésnek és jelölik a sorok számát követő „p” betűvel. Figyelem, egy sorral sem több a képinformációnk, mint az eredetileg meglévő 576 (480), de ezeket a kép tetejétől az aljáig egymás után rajzoljuk fel. Ezt a technikát jelöli az 576p (480p) szám. A képek közötti „vak” sorokból álló kioltási szakasz miatt az összes sorok száma 625 (525), ezért némelykor találkozhatunk a 625p (525p) jelöléssel is. Természetesen a marketingesek mindjárt ki is találtak egy elnevezést az ilyen TV-kre, ez lett a javított felbontású (Enhanced Defininition Television) EDTV.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .