Milyen TV-t vegyek? (2017.)

Nem könnyű eligazodni napjaink televíziós technológiai újdonságai és a készülékfunkciók között. Az alábbi átdolgozott cikk a felhasználás szempontjából és gyakorlati tapasztalatok alapján igyekszik a felmerülő kérdésekre választ adni.


A ma kapható televíziók többsége LCD TV, de egyre több és megfizethetőbb az OLED TV, a felső és prémium kategóriában pedig már 4K Ultra HD felbontásúak a készülékek.

A legtöbb vásárló számára a TV-k képminősége kielégítő, a drágább készülékek pedig már a nagyobb képdinamika és színtér gazdagabb vizuális élményét ígérik. A ma már többnyire okos TV-k nemcsak a megszokott földi, műholdas vagy kábeles műsorszolgáltatások csatornáinak vételére alkalmas, de az otthoni hálózaton vagy az interneten át is képesek tartalmakat elérni.

Kinek, milyen TV való?

A tudatos TV vásárló tisztában van igényeivel, és azzal is, milyen körülmények között mire akarja használni a készüléket.

Mindennapos használatra akár nagy képméretű LCD TV</b>
Mindennapos használatra akár nagy képméretű LCD TV


Aki otthon egy világos helyiségben, például a napfényes nappaliban tévézik ráadásul sokat használja a készüléket és nem zavarja, hogy a kép esetleg nem minden szögből nézve tökéletes, az vegyen LCD TV-t. Ezek fényes és élénk képet nyújtanak, képernyőjük általában kevéssé tükrözi vissza a ráeső fényt. Igazán nagy, akár 2 métert is meghaladó képátlójú LCD TV-ket is lehet kapni, amelyek elég energiatakarékosak. Erről az EU energiafogyasztási címke tájékoztat.

Az LCD TV-k háttérvilágítását fénykibocsátó diódák, azaz LED-ek adják (innen a megtévesztő LED TV elnevezés) és ha ezek fényereje több zónában helyileg szabályozott (local diming), akkor a TV kielégítően mély feketék reprodukálására is képes. Az egyre több csúcskészülékeben alkalmazott kvantumpötty technológia javítja a képfényességét és színvisszaadását. Az LCD TV-k feketéinek mélysége és a színek telítettsége általában romlik, ha a képernyőt egy viszonylag szűk nézőszögtartománynál nagyobb szögből nézzük, bár már ez alól is van kivétel.

Aki minden szögből minőségi képet nézne, az vegyen OLED TV-t. Az OLED TV-k tökéletes mélységű feketéje garantálja, hogy a filmek sötét jeleneteinek legfinomabb árnyalati részletei és színei is kifogástalan pontossággal illetve tisztasággal legyenek láthatóak. Az OLED TV-k a leginkább energiatakarékos készülékek.

Néhány TV még alkalmas a sztereoszkóp (3D) kép megjelenítésére is a képernyőt speciális szemüvegen át nézve. 3D TV műsorok nincsenek, de 3D filmek és játékok igen.

A felső- és prémiumkategóriában már csak 4K Ultra HD felbontású TV-ket kapni, amelyek egyre jobban megfelelnek a jövendő UHDTV specifikációnak. A való világ képét teljesebben reprodukáló nagy dinamikatartományú (HDR) tartalmakat meg is jelenítő készülékekről vagy a gyártóik jelentik ki alkalmasságukat vagy megfelelnek az ULTRA HD PREMIUM specifikációnak. Ennek megfelelően a HDR kész TV alkalmas az Ultra HD Blu-Ray lemezeken is előírt nyílt HDR10 videoformátum és általában a Hybrid Log Gamma (HLG) videojel megfelelő kezelésére, néhány pedig a Dolby Vision illetve a HDR10+ formátumot is támogatja.

4K HDR tartalmakat olyan internetes streaming szolgáltatók is kínálnak, mint a már idehaza is elérhető Netflix és Amazon Prime Videó. Vannak tévégyártók, amelyek maguk is kínálnak 4K tartalmat saját online szolgáltatásukon vagy más módon. Ezekhez a gazdagabb vizuális élményt nyújtó tartalmakhoz kellenek a legkorszerűbb készülékek.

Mekkora legyen a kép?

A TV-k többsége ma már 1.920 x 1.080 pixel felbontású. Erről tájékoztat a készülékek „Full HD” illetve HD-ready 1080p megjelölése. A 3.840 x 2.160 pixel felbontású Ultra HD TV-ket pedig ez a logó jelöli.

Az ilyen felbontású műsorok csak elegendően nagyméretű képen mutatják meg részleteiket. Látásunk felbontóképessége határozza meg a képméret és képfelbontás viszonyát és a felbontástól valamint a nézési távolságtól függően kell megválasztani a megfelelő képernyőméretű TV-t.

Kepmeret_felbontas_tavolsag.jpg
A fenti táblázat azt mutatja, hogy adott képméretű TV milyen maximális távolságból képes láthatóvá tenni a szem számára az adott felbontású kép minden pixelét. A maximálisnál távolabbról nézve már nem látszik a kép teljes felbontása.

Gondolni kell a csatlakoztatásra

A TV-n számos különböző készülék – médialejátszó, játékkonzol, műholdvevő vagy más médiabox, számítógép, okostelefon, táblagép – képe és hangja élvezhető, de akár a TV által vett műsorok hangja is megszólaltatható egy sokcsatornás házi-mozi hangrendszeren.

Vásárlás előtt számba kell venni mi mindent szeretnénk csatlakoztatni a TV-hez, meggyőződni róla, hogy a kiválasztott modell rendelkezik-e a szükséges számú, fajtájú és kívánt kompatibilitású csatlakozókkal, illetve csatlakoztatási móddal.

Hasznos, ha a készülék minél több HDMI bemenettel rendelkezik, mivel számos forráskészülék ezt a digitális kép- és hangátviteli csatlakozószabványt alkalmazza.

A TV-k a HDMI1.4 verziójú funkciója az Audio Return Channel (ARC). Ez teszi lehetővé, hogy egy HDMI kábelen keresztül ne csak a TV kaphasson digitális bemenőjelet, de a „visszirányú audiocsatornán” át a TV készülék a házi-mozi hangrendszere felé továbbíthassa a digitális vevőegysége (tuner) és médialejátszója által vett illetve lejátszott műsor digitális hangsávjának bitfolyamát. Ezt az akár sokcsatornás digitális hangformátumot aztán ARC kompatibilis HDMI kimenetén fogadja a hangrendszer AV vevőerősítője vagy a házi-mozi központi egysége. A TV-k digitális audiokimenete is ugyanerre szolgál.

HDMI_ARC.jpg
Az okostelefonok és táblagépek vezetékes csatlakoztatására MHL kompatibilitásra van szükség, a 4K Ultra HD TV-ken pedig már HDMI 2.0 verziójú csatlakozóknak kell lennie HDCP 2.2 kompatibilitással, sőt a HDR tartalmak fogadásához HDMI 2.0a illetve HDMI 2.0b verzióra van szükség.

A síkpaneles TV-k többsége ma már médiafájlok lejátszására is alkalmas. A képeket, hangokat és videókat USB csatlakozón át memóriaeszközről vagy akár egy digitális fényképezőgépről, esetleg SD memóriakártyáról érik el a készülékek.

Sok készüléken az USB porthoz merevlemezes tárolót csatlakoztatva arra rögzíthető a vett műsor, még akkor is, ha a TV-t nem nézzük. Közkedvelt rögzítési funkció a „Time Shift”, ami lehetővé teszi, hogy az éppen nézett műsort megállítsuk, majd ott folytassuk, ahol abbahagytuk. A felvételek az elektronikus műsorkalauzból (EPG) programozhatóak és vannak olyan készülékek is, amelyeken párhuzamosan egy műsort nézünk, egy másikat pedig rögzíthetünk.

Az okos TV-k vezetékes (Ethernet) illetve vezeték-nélküli (WiFi) hálózati kapcsolatán át az otthoni hálózathoz csatlakozva PC-ről, médiaszerverről DLNA kompatibilitással médiafájlokat is elérhetnek és lejátszhatnak. Az olyan technológiák segítségével, mint az Intel WiDi, Miracast és az NFC közvetlenül tükrözhető a TV-n egy okostelefon vagy táblagép képe.

Akadnak TV készülékek, amelyek Bluetooth vagy más vezeték-nélküli kapcsolaton át audiojelet továbbíthatnak kompatibilis külső hangsugárzókhoz vagy mélynyomóhoz.

 

TV műsorok vétele

Ma már az új TV készülékeken többnyire digitális TV adásokat nézünk, amelyek mentesek a korábbi analóg műsorsugárzásra jellemző képhibáktól, mint a „szellemkép” és a gyenge jel miatti képzajok. Ugyancsak a digitális televíziózásnak köszönhetjük a nagyfelbontású adások vételének lehetőségét. Azok a TV készülékek, amelyek alkalmasak az ilyen műsorok vételére és képének megjelenítésére viselhetik a HD-TV 1080p megjelölést.

Az analóg földfelszíni televíziózás helyébe már az országban mindenhol vehető, a közszolgálati csatornákon HDTV műsorokat is kínáló ingyenes MinDig TV elnevezésű DVB-T, azaz a földfelszíni digitális műsorsugárzás lépett. Ennek vételére minden új TV alkalmas megfelelő beltéri antennával vagy néhány jellel kevésbé ellátott helyen tetőantennával.

A mai készülékek mindegyike képes a digitális kábeles (DVB-C) és némelyikük a digitális műholdas (DVB-S/DVB-S2) műsorok vételére is, de az előfizetéses szolgáltatók kódolják a csatornákat.

Bizonyos szolgáltatók a kódolt csatornák vételéhez dekóderkártyát biztosítanak. A dekóderkártyát – ilyen például Conax kártya – külön adapter modulba (Conditional Access Module) illesztve a TV úgynevezett CI+ kártyanyílásába kell bedugni.

Az okos TV-k

Okostévé kezdőképernyője</b>
Okostévé kezdőképernyője


A TV gyártók hálózatra/internetre csatlakozó úgynevezett „okos TV” (Smart TV) modelljei az okostelefonokhoz, táblagépekhez hasonlóan alkalmazásokon keresztül férnek hozzá a legkülönbözőbb internetes szolgáltatásokhoz, játékokhoz és tartalmakhoz. Az ilyen készülékeken internetes böngészőt is használhatunk weboldalak olvasására, kommunikálhatunk közösségi oldalainkon (Facebook, Tweeter), videó telefonálhatunk (Skype), videó- és képmegosztók tartalmai és internetes hírek és információk érhetőek el.

Az TV gyártók közül egyre többen az Android TV operációs rendszert, annak is lassan a Android 7.0 (Nougat) verzióját alkalmazzák, a Samsung, az LG és a Panasonic viszont nem álltak be a sorba. A koreai cégek maguk fejlesztik a Tizen illetve a webOS okos TV platformokat, és ugyanez a helyzet a Panasonic My Home Screen 2.0-val kínált Smart TV-in is.

Talán a legfontosabb, hogy az okos TV-k hozzáférést biztosíthatnak filmeket és más TV műsorokat online kölcsönző (VOD) „streaming” szolgáltatásokhoz is. Vagyis már nem kell azt néznünk, amit a TV csatornák éppen kínálnak, hanem magunk választhatunk kedvünkre való műsort. Az okos TV-k még abban is segítenek, hogy megtaláljuk az általunk kedvelt tartalmakat. Ehhez figyelik nézési szokásainkat és akár a beszédhangot felismerve is megadhatjuk a kívánt film címét, főszereplőjét vagy más jellemzőjét.

Az okos TV-k alkalmasak az okostelefonunkon, táblagépünkön lévő tartalmak megosztására és vezérelhetőek is velük az erre szolgáló iOS vagy Android alkalmazásokkal. A Google Android TV platform és annak Google Cast funkciója lehetővé teszi, hogy a TV átvegyen és megjelenítsen egy olyan videó bitfolyamot, amit az okostelefon vagy táblagép alkalmazásából indítunk el.

A szubjektív tényezők

A TV kiválasztása előtt fontos, hogy a kiszemelt készüléket működés közben megtekintsük, méghozzá lehetőleg olyan fényviszonyok között és távolságból, mint ahogy otthonunkban is nézni fogjuk. A hipermarketek és nagy elektronikai áruházak vásárlói terei a túlságosan magas környezeti megvilágítás miatt nem alkalmasak a készülékek valódi képminőségének megítélésére. Ha lehet, a kipróbáláshoz vigyünk magunkkal általunk jól ismert jeleneteket tartalmazó műsoranyagot, s ennek megtekintése alapján győződjünk meg róla, hogy a készülék megfelel-e elvárásainknak. Kérjük meg az eladót, hogy a TV és a lejátszó között olyan csatlakoztatást hozzon létre, amit odahaza használni fogunk. Próbáljunk ki különböző képbeállításokat, mert az üzletben valószínűleg a készülék olyan üzemmódban működik, ami vonzza ugyan a vásárlók tekintetét, de otthoni nézésre teljesen alkalmatlan.

A tökéletes TV nem létezik, de az, amelyik megfelelhet igényeinknek talán igen. A rendkívül éles piaci verseny miatt ma már a TV-k ára általában nagyon jól tükrözi azok tudását és korszerűségét. Azt is tudomásul kell venni, hogy a gyártók minden évben megjelennek újabb, jobb és talán még olcsóbb modellekkel, de aki örökké ezekre vár az sok szép élménytől foszthatja meg magát.

Kapcsolódó linkek:

Közzétették az ULTRA HD PREMIUM specifikációt és logót
Mit kell tudni a nagy dinamikatartományú képmegjelenítőkről
Mi is az a kvantumpötty LCD TV és mire jó?
Mi értelme az ívben hajlított képernyőjű TV-knek?
Milyen is lesz az Ultra High Definition TV azaz UHDTV
A digitális TV adások vételéről
Mi az a 24p, és mire jó?
Képméret és képfelbontás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.