Nem könnyű eligazodni a TV-s technológiák és funkciók dzsungelében. A folyamatosan frissülő cikk a tévévásárlás felhasználói és gyakorlati kérdéseire ad választ.
Nem egyszerű dolog a tévévásárlás. Ez a cikk azoknak szól, akik szeretnének átgondoltan TV-t választani. Az írás a felhasználás szempontjából röviden ismerteti a ma kapható LCD TV-k és OLED TV-k jellemzőit, szól a készülékek technológiai újdonságairól, segít kiválasztani a megfelelő képméretet, és ismerteti, hogy mi és hogyan csatlakoztatható a TV-khez. A leáldozóban lévő földi, műholdas és kábeles televíziós műsorterjesztés helyébe egyre inkább az online streaming (idegen elnevezéssel OTT) tartalomszolgáltatások lépnek, mint amilyen például az Amazon Prime Video, az Apple TV+, a Disney+, a HBO Max, a Netflix és mások. A cikk bepillantást nyújt az egyebek mellett ilyen streamigszolgáltatások elérését kínáló mai okos TV-k legfőbb funkcióiba is.
Kinek, milyen TV való?
A tudatos tévévásárló tisztában van igényeivel és azzal is, milyen körülmények között mire akarja használni a készüléket, s ezek alapján választ TV-t.
 |
| Mindennapos használatra akár nagy képméretű LCD TV |
Aki otthon egy világos helyiségben – például a napfényes nappaliban – tévézik, ráadásul sokat használja készülékét és nem zavarja, hogy a képminőség esetleg nem minden szögből nézve ugyanolyan, annak még mindig jó választás lehet egy LCD TV, ami fényes és élénk képet nyújt, képernyője pedig általában kevéssé tükrözi vissza a ráeső fényt. Igazán nagy a 2 métert is meghaladó képátlójú LCD TV-ket már félmillió forint alatti áron is lehet kapni.
Az LCD TV-k paneljének háttérvilágítását fénykibocsátó diódák, azaz LED-ek adják (innen a megtévesztő LED TV elnevezés), és ha a LED-ek fényereje több zónában helyileg szabályozott (ez a „local diming”), akkor a TV kielégítően mély fekete képrészletek reprodukálására is képes. A 2021-ben megjelent úgynevezett miniLED TV-k sem képviselnek új képmegjelenítési technológiát. Ezek is LCD TV-k, amelyek fejlettebb háttérvilágítását több tízezer apró LED adja, melyekkel a helyi képfényességet a korábbi LED LCD TV-knél finomabban, akár néhány ezer zónában lehet szabályozni.
Az LCD TV-k felsőbb kategóriáiban alkalmazott kvantumpont technológia még nagyobb képfényesség és színtér előállítását teszi lehetővé. Az LCD TV-k feketéinek mélysége és a színek telítettsége általában romlik, ha a képernyőt egy bizonyos nézőszögtartománynál nagyobb szögből nézzük, de a csúcskategóriás LCD TV-k gyakran még ezt a problémát is kiküszöbölik.
Aki tökéletes mélységű feketét, a filmek sötét jeleneteinek legfinomabb árnyalati részleteit és színeit kifogástalan pontossággal illetve tisztasággal szeretné látni, ráadásul minden szögből ugyanolyan minőségben, az vegyen OLED TV-t. A mai OLED TV-k képe már elég fényes, így az nem csak sötét szobában élvezhető.
A Samsung és a Sony kínálatában már kaphatóak az első QD-OLED TV-k (a Samsung elnevezésében ezek továbbra is csak OLED TV-k). A Samsung Display által gyártott QD-OLED képernyőpanelek műszakilag eltérnek az LG Display OLED TV panelektől,. A különbségeket ez a cikk ismerteti.
Nagyon drágán, de már megvehetőek a képalkotáshoz saját fényt kibocsátó parányi szervetlen félvezető LED-eket alkalmazó úgymond mikro LED (Micro LED) TV-k is (nem összetévesztendőek a fentiekben említett, az LCD képernyőben a panelmegvilágításhoz sok apró LED-et alkalmazó miniLED TV-kkel). A Samsung már kínál 226 centis (89”) szokványos formájú Micro LED TV-t is nagyjából 35 millió Ft áron, de ez hazánkban egyelőre nem kapható.
A sztereoszkóp (3D) kép megjelenítésére is alkalmas TV-k mára eltűntek a kínálatból, mivel nincsenek 3D tévéműsorok, bár 3D filmek és játékok még vannak.
Ma már szinte csak 4K Ultra HD felbontású TV-ket kapni, amelyek egyre jobban megfelelnek az UHDTV szabványának. Ennek része a való világ szélesebb világosságtartományú képét teljesebben reprodukáló nagy dinamikatartományú (HDR) tartalmak megjelenítése is, amire már szintén sok készülék alkalmas. A gyártók vagy maguk deklarálják, hogy úgymond 4K HDR kész TV-ik alkalmasak az előbbiekben említettekre, vagy megfelelnek az ULTRA HD PREMIUM termékmegjelölés követelményeinek.
A 4K HDR kész TV-k mind alkalmasak az Ultra HD Blu-Ray lemezeken és bizonyos streaming szolgáltatások által kínált tartalmak HDR10 videoformátuma, valamint a többnyire a televíziós műsorszolgáltatók által előállított Hybrid Log Gamma (HLG) videojel kezelésére. Sok 4K HDR TV még a Dolby Vision illetve HDR10+ formátumot is támogatja.
A ma kapható 8K felbontású TV-kre is van 8K Ultra HD specifikáció és megjelölés illetve 8K Association Certified minősítési program. A YouTube és Vimeo videói között akad ugyan natív 8K tartalom, de a készülékek egyelőre csak a 8K-nál alacsonyabb felbontású tartalmak kifinomult – jellemzően a gépi tanulású mesterséges intelligencián (AI) alapuló – felskálázásával tudják a képernyő felbontását kihasználni. Kérdéses, hogy mi látható a 8K felbontásból a TV-k szokásos nézési távolságából még a legnagyobb képátlójú készüléken is. Egy tanulmány szerint a 8K vagy 4K tartalmak közötti különbséget csak kevesen érzékelik, és azt is alig.
Manapság egyre fontosabb az is, hogy mennyi energiát fogyaszt a TV. Erről tájékoztat az EU energiafogyasztási címke és az újonnan forgalomba kerülő készülékeknek bizony meg kell felelniük az egyre szigorodó EU-s energiahatékonysági követelményeknek is.
Mekkora legyen a TV képe?
A tévévásárlás talán egyik legfontosabb kérdése ez, de aki nem akar ennek részleteiben elmerülni annak csak az tanácsolható, hogy vegye meg az anyagi lehetőségeinek és a rendelkezésre álló helyen elférő legnagyobb képernyőjű készüléket. Akit viszont érdekel a kicsit tudományosabb megközelítés az olvasson tovább.
A mai 4K Ultra HD (ez a logó jelöli) TV-k 3.840 x 2.160 pixel felbontású képernyőjén megjelenő ugyancsak 4K felbontású műsorok csak elegendően nagy képméreten mutatják meg részleteiket. Látásunk felbontóképessége illetve szubjektív valóságosság-érzékelésünk határozzák meg a képméret és képfelbontás viszonyát. Alapvetően a nézési távolságtól függően célszerű megválasztani azt a képernyőméretű és felbontású TV-t, ami az általunk élvezni kívánt képfelbontást biztosítja.
Mi és hogyan csatlakoztatható a TV-hez?
A legkülönbözőbb műsorforrások (médialejátszó, játékkonzol, műholdvevő, számítógép, okostelefon, táblagép) képét és hangját élvezhetjük a TV-n, a készülék által vett vagy lejátszott műsorok hangja pedig megszólaltatható egy külső akár sokcsatornás házi-mozi hangrendszeren. Ehhez persze megfelelő csatlakozásra van szükség.
A tévévásárlás előtt vegyük számba mi mindent szeretnénk csatlakoztatni a TV-hez, győződjünk meg róla, hogy a kiválasztott modell rendelkezik-e a szükséges számú, fajtájú és kívánt kompatibilitású csatlakozással illetve csatlakoztatási móddal.
Hasznos, ha a készülék minél több HDMI bemenettel rendelkezik, mivel számos forráskészülék ezt a digitális kép- és hangátviteli interfészt használja.
Napjaink 4K Ultra HD TV-i már legalább a HDMI 2.0 specifikációnak megfelelő csatlakozókkal rendelkeznek HDCP 2.2/HDCP 2.3 tartalomvédelemmel, sőt a nagy dinamikatartományú (HDR) tartalmak fogadásához HDMI 2.0a illetve HDMI 2.0b verzióra van szükség. Kaphatóak már az akár 8K/60Hz vagy 4K/120-144Hz felbontású és képsebességű videojelet fogadó, valamint az élvezetesebb játékot automatikus alacsony késésű játékmóddal (ALLM), változó képfrissítési gyakorisággal (VRR) és zavartalanabb forrásváltással támogató HDMI 2.1 csatlakozást kínáló TV-k is. Tudni kell azonban, hogy akár utólagos firmware-frissítéssel a HDMI 2.1 specifikáció funkciói részben külön is megvalósíthatóak, és a gyártók HDMI 2.1 kompatibilisként hirdethetik készülékeiket akkor is, ha azok csak a HDMI 2.0-nak felelnek meg és egy HDMI 2.1 funkciót sem támogatnak.
A TV HDMI csatlakozói között szinte biztosan találunk egy „ARC” megjelölésűt. Az ARC (Audio Return Channel) funkció teszi lehetővé, hogy ugyanazon kábelen keresztül fogadhasson a TV digitális kép- és hangjelet, illetve az „audio-retúrcsatornán” át továbbíthassa külső hangrendszernek a TV-n nézett műsor digitális hangsávjának bitfolyamát. Ez lehet akár sokcsatornás 3D térhangzás előállítására is alkalmas Dolby Atmos hangformátum is (csak Dolby Digital Plus kódolva), ha azt a TV támogatja és ARC kompatibilis HDMI portján fogadja egy alkalmas hangprojektor vagy egy hangrendszer AV vevőerősítője. A TV-k tipikusan optikai digitális audiokimenete is ugyanerre szolgál, de ezen az objektumorientált Dolby Atmos hangformátum nem továbbítható.
A HDMI 2.1 specifikáció szerinti nagyobb sávszélességű HDMI eARC (Enhanced Audio Return Channel) retúrcsatorna már a tömörítetlen Dolby TrueHD, DTS-HD Master Audio, és az ezekbe csomagolt Dolby Atmos, DTS:X valamint a sokcsatornás PCM tömörítetlen audioformátumok továbbítását is lehetővé teszi. Amennyiben a TV és a külső hangrendszer is rendelkezik eARC funkciójú HDMI csatlakozóval az előbbi a legmagasabb minőségű hangformátumokat is képes továbbítani az utóbbinak, akár egy a TV-hez csatlakoztatott Blu-ray lejátszótól is. Vagyis a forráskészülékek jeleit nem kell többé a soundbar hangsávon vagy az AV vevőerősítőn átvezetni, és a TV-ben működő megfelelő támogatással rendelkező alkalmazásokkal elért streaming szolgáltatások tartalmainak legkorszerűbb hangsávjai is továbbíthatóak a külső hangrendszerhez. Mindehhez be kell állítani a TV digitális hangkimenetét és aktiválni kell a HDMI-CEC funkciót is.
Sok TV alkalmas médiafájlok lejátszására is. A képeket, hangokat és videókat USB csatlakozón át tárolóeszközről vagy akár egy digitális fényképezőgépről érik el a készülékek.
Sok készüléken az USB porthoz merevlemezes tárolót csatlakoztatva arra rögzíthető a vett digitális tévéműsor, még akkor is, ha a TV-t nem nézzük. Közkedvelt speciális rögzítési funkció a „Time Shift”, ami lehetővé teszi, hogy az éppen nézett műsort megállítsuk, majd ott folytassuk, ahol abbahagytuk. A felvételek az elektronikus műsorkalauzból (EPG) programozhatóak és vannak olyan készülékek is, amelyeken párhuzamosan egy műsort nézünk, egy másikat pedig rögzíthetünk.
Az okos TV-k vezetékes (Ethernet) illetve vezeték-nélküli (Wi-Fi) hálózati kapcsolatán át az otthoni hálózathoz csatlakozva PC-ről, médiaszerverről DLNA kompatibilitással médiafájlokat is elérhetnek és lejátszhatnak. Az olyan technológiák segítségével, mint az Intel WiDi, Miracast és az NFC közvetlenül tükrözhető a TV-n egy okostelefon vagy táblagép képe.
Sok TV képes Bluetooth vezeték-nélküli kapcsolattal audiojelet továbbítani kompatibilis fejhallgatókhoz, külső hangsugárzókhoz vagy mélynyomóhoz. A Samsung bizonyos TV-i Wi-Fi kapcsolaton keresztül is képesek audiojelet küldeni a márka saját kompatibilis soundbar hangrendszereinek. Az LG WOWCAST elnevezésű technológiája az OLED M3 TV-kbe beépítve vagy külön megvásárolható külső adóegységgel vezeték-nélküli kapcsolaton át veszteségmentes sokcsatornás audiojelet továbbíthat kompatibilis LG soundbar hangrendszerekhez.
Egyes 2022. előtti LG OLED, QNED és NanoCell TV-k úgynevezett „WiSA Ready” minősítésűek, ami azt jelenti, hogy egy „WiSA USB” adó használatával vezeték-nélküli 7.1 csatornás hangrendszer építhető ki köréjük. A 2022-es felsőkategóriás OLED és QNED TV-k „WiSA SoundSend” tanúsítvánnyal rendelkeznek, igazolva, hogy a TV-k hibátlanul működnek a díjnyertes WiSA SoundSend vezeték-nélküli audio adóval. A hangrendszer kialakításához „WiSA HT” minősített soundbar, hangsugárzók és mélynyomó is szükségesek.
A Wi-Fi alapú DTS Play-Fi Home Theater technológia a Philips TV-ken már működik, és a TV-khez kompatibilis vezeték-nélküli hangsugárzókat illetve mélynyomókat párosítva a Dolby Atmos és DTS:X hangformátumokat is támogató térhangrendszer alakítható ki.
Az új Dolby Atmos FlexConnect teljesebb hangélményt ígér az ezzel a funkcióval rendelkező TV hangrendszerét és az ahhoz párosított további vezeték-nélküli hangsugárzók hangzását optimalizálva. A funkció először a 2024-es TCL TV-kben kerül alkalmazásra.
Mit kell tudni a TV adások vételéről?
Ma már digitális TV adásokat nézünk, amelyek mentesek a korábbi analóg műsorsugárzásra jellemző képhibáktól. Ugyancsak a digitális televíziózásnak köszönhetjük a nagy felbontású (HDTV) és a remélhetőleg az egyre terjedő UHDTV és HDR adások vételének lehetőségét.
Az országban mindenhol vehető megfelelő beltéri antennával vagy néhány jellel kevésbé ellátott helyen tetőantennával a közszolgálati csatornákon HDTV műsorokat is kínáló ingyenes MinDig TV elnevezésű DVB-T/T2, azaz a földfelszíni digitális műsorsugárzás.
A DVB-T/T2 mellett a készülékek mindegyike képes a digitális kábeles (DVB-C) és sokuk a digitális műholdas (DVB-S/DVB-S2) műsorok vételére is, de az előfizetéses szolgáltatók kódolják a csatornákat.
Bizonyos szolgáltatók a kódolt csatornák vételéhez dekóderkártyát biztosítanak. A dekóderkártyát – ilyen például Conax kártya – külön adapter modulba (Conditional Access Module) illesztve a TV úgynevezett CI+ kártyanyílásába kell bedugni.
Mit kell tudni az okos TV-kről?
A TV gyártók hálózatra s azon keresztül internetre csatlakozó úgynevezett „okos TV” (Smart TV) modelljei az okostelefonokhoz, táblagépekhez hasonlóan működnek. Úgynevezett alkalmazásokon – applikációkon vagy rövidem app-okaon – keresztül biztosítanak hozzáférést a legkülönbözőbb internetes szolgáltatásokhoz, játékokhoz és tartalmakhoz, de még a TV beállítófunkcióihoz is. Az ilyen készülékeken internetes böngészőt is használhatunk weboldalak olvasására, kommunikálhatunk közösségi oldalainkon (Facebook, Tweeter), videó- és képmegosztók tartalmai és internetes hírek és információk érhetőek el velük.
 |
| Okostévé kezdőképernyője |
A TV gyártók közül többen az Android TV operációs rendszert alkalmazzák, és újabban az erre alapuló Google TV felhasználó felületet. A Samsung, az LG és a Panasonic készülékein a maguk által fejlesztett Tizen, webOS illetve My Home Screen okos TV platformokkal találkozhatunk, bár a Panasonic is kínál már TV-ket Android TV platformmal. Vannak más okos TV platformok is, mint a Fire TV, a Roku TV, a TiVo és a Hisense saját VIDAA operációs rendszere, de ezek kevésbé elterjedtek.
Talán a legfontosabb, hogy az okos TV-vel videókat, filmeket, sorozatokat, sportot, zenét és sok más tartalmakat nézhetünk illetve hallgathatunk, de akár még játszhatunk is. Erre szolgálnak a platformokon működő alkalmazások (applikációk vagy röviden app-ok), melyekkel például olyan filmeket és sorozatokat kínűló „streamingszolgáltatások” érhetőek el, mint például az Amazon Prime Video, az Apple TV+, Disney+, a HBO Max, a Netflix a SkyShowtime, a FilmBox+ és a YouTube Premium. A felsoroltak mellet számos más további streaming tartalomszolgáltatás érhető el a magyar nézők számára. Az applikációk gyakran már előre telepítve megtalálhatóak az okos TV-k kezelőfelületén, sőt sokszor a készülékhez adott távirányítón már külön gombbal is elérhetőek. Más applikációkat viszont a platformhoz tartozó alkalmazásáruházból kell letölteni és telepíteni. Ma már tehát nem kell azt néznünk, amit a TV csatornák éppen kínálnak, hanem magunk választhatunk kedvünkre való műsort. Az okos TV-k még abban is segítenek, hogy általunk kedvelt tartalmakat találjunk, mert a keresést nézési szokásainkat figyelve ajánlásokkal egészítik ki.
Az okos TV-k alkalmasak az okostelefonunkon, táblagépünkön és számítógépünkön lévő tartalmak vezeték-nélküli kapcsolaton keresztüli megosztására, és vezérelhetőek is az erre szolgáló iOS és Android applikációkkal.
A Google Android TV platform Chromecast funkciója lehetővé teszi, hogy a TV átvegyen és megjelenítsen egy olyan videós bitfolyamot, amit az okostelefon és táblagép kompatibilis alkalmazásából vagy a PC Chrome böngészőjéből indítunk el. Az AirPlay2 támogatású TV-kre videó, zene és más médiafájl küldhető át iPhone, iPad készülékekről vagy Mac számítógépről. Mindezek a lehetőségek vezeték-nélküli kapcsolaton keresztül valósíthatóak meg.
Az újabb okos TV-k már támogatják a beszédfelismerésen alapuló hangsegéd funkciót, mint amilyen például a Google Assistant és az Amazon Alexa. A hangsegéd használható a készülék be- és kikapcsolására, a műsorforrás vagy a TV kívánt bementének kiválasztására, tartalmak keresésére a streaming szolgáltatások kínálatában, a videolejátszás vezérlésére (lejátszás indítása, megállítása műsor átugrása), a hangerő szabályzására és megfelelő feltételek esetén a csatlakoztatott okosotthon eszközeinek vezérlésére is. A hangsegéd funkciók magyarul még nem értenek, így vagy nem használhatóak hazánkban, vagy angolul illetve más világnyelven adhatunk csak ki nekik parancsokat.
Jól választottam?
Tévévásárláskor ajánlott a kiszemelt készüléket kipróbálni, méghozzá lehetőleg az otthonihoz hasonló nézési távolságból és fényviszonyok között. A hipermarketek és a nagy elektronikai áruházak vásárlói terei a túlságosan magas környezeti megvilágítás miatt nem alkalmasak a készülékek valódi képminőségének megítélésére. Próbálkozhatunk az otthoninak jobban megfelelő bemutatószobával rendelkező üzletekben, de az interneten vásárolt TV-t otthon is kipróbálhatjuk – hangsúlyozottan csak kipróbálásról és nem tartós használatról van szó -, és ha nem tetszik a termék elállhatunk a vételtől. A kipróbáláshoz általunk jól ismert műsoranyagot használjunk, s ennek megtekintése alapján győződjünk meg róla, hogy a készülék megfelel-e elvárásainknak. A próba során a TV és a műsorforrás, illetve az ezek közötti esetleges csatlakozás ugyanolyan legyen mint, amit odahaza használnánk. Próbáljunk ki különböző képbeállításokat, mert az üzletben lehet, hogy a készülék olyan üzemmódban működik, ami vonzza ugyan a vásárlók tekintetét, de otthoni nézésre alkalmatlan.
A tökéletes TV nem létezik, de az, amelyik megfelelhet igényeinknek talán igen. A rendkívül éles piaci verseny miatt ma már a TV-k ára általában jól tükrözi azok tudását és korszerűségét. Azt is tudomásul kell venni, hogy a gyártók minden évben megjelennek újabb, esetleg jobb és talán még olcsóbb modellekkel, de aki örökké ezekre vár az sok szép élménytől foszthatja meg magát.
Hasznos weboldalak
A tévévásárláshoz számos kiváló weboldal kínál jól rendszerezett információkat a TV-k műszaki paramétereiről, funkcióiról, és van olyan is, ami egységes szempontok illetve mérések szerint értékeli is azokat. Ezek a különböző gyártók készülékeinek egyfajta összehasonlítását is lehetővé teszik.
Az egyik legátfogóbb monitor és TV adatbázis a DisplaySpecifications.
A FlatpanelsHD TV adatbázisa tartalmazza a fontosabb márkák készülékeinek főbb jellemzőit, melyek között különböző szempontok szerint szűrhetünk is.
Korrekt módon definiált tesztelési metódus, vagyis egységes szempontok és mérések alapján készült pontozásos értékeléseket készít az RTINGS.com.
Kapcsolódó tartalmak kereséséhez az alábbi címkék használatát javasoljuk.